Sajtókapcsolatok, válságkommunikáció, marketingkommunikáció és média: hogyan kommunikál egy cég.
Ha egy médium valótlan tényt közöl a cégedről, 30 napod van írásban helyreigazítást kérni. Itt a határidők, a kérelem tartalma, a bírósági út és a kommunikációs mérlegelés.
A generatív mesterséges intelligencia gyorsítja a PR-munka nagy részét, de a tévedésekért, a kiszivárgott adatokért és a meg nem jelölt deepfake-ért te felelsz. 2026. augusztus 2. óta az EU átláthatósági szabályai is érvényesek.
2026. szeptember 27. óta Magyarországon is feketelistás az igazolatlan „környezetbarát” állítás és a szén-dioxid-kompenzációra épülő „klímasemleges” termék. Konkrét, mérhető, igazolt állítást viszont továbbra is tehetsz.
Adatvédelmi incidensnél a kommunikáció egy része jogi kötelezettség: a NAIH-ot főszabályként 72 órán belül értesíteni kell, magas kockázatnál pedig az érintetteket is. A többi a bizalomról szól.
A pitch-levél egy konkrét újságírónak ajánl egy konkrét történetet. Így írd meg röviden, személyesen, és így kövesd utána úgy, hogy ne legyél tolakodó.
Ha egy influenszer bármilyen ellenszolgáltatásért mutatja be a terméked, a posztnak első ránézésre reklámként kell felismerhetőnek lennie. A jelölés elmaradásáért elsősorban nem az influenszer, hanem a megrendelő cég fizet.
Egy kommunikációs válságban az első nap dönti el, hogy a cég irányítja-e a történetet, vagy mások mondják el helyette. Óráról órára végigvesszük, mi a dolgod.
Másolható sablon a sajtóközlemény kötelező elemeivel, és egy kitöltött minta egy kitalált cégről, elemenként magyarázva.
A marketing azt akarja elérni, hogy vásároljanak tőled, a PR azt, hogy megbízzanak benned. A kettő máshogy dolgozik és máshogy mérhető, de egymás nélkül mindkettő gyengébb.
Válság idején nincs idő kitalálni, ki dönt, ki beszél és mit mond. A válságkommunikációs terv ezt előre rögzíti, nyolc elemben és akár egyetlen oldalon.
Az újságíró a címből és az első bekezdésből dönti el, van-e hír a közleményben. Így építsd fel úgy, hogy tovább is olvassa.
2024-ben az uniós vállalkozások 32,6%-a fizetett online hirdetésért, a magyar cégeknek viszont csak 27,8%-a. Máltán a cégek több mint 60%-a hirdet a neten.
