Zöldre festés (greenwashing): milyen környezeti állítást tehet egy cég 2026-ban?
2026. szeptember 27. óta Magyarországon is feketelistás az igazolatlan „környezetbarát” állítás és a szén-dioxid-kompenzációra épülő „klímasemleges” termék. Konkrét, mérhető, igazolt állítást viszont továbbra is tehetsz.
2026. szeptember 27. óta szigorúbb szabályok vonatkoznak a környezeti állításokra az egész Európai Unióban, így Magyarországon is. Az igazolatlan általános állítás („környezetbarát”, „zöld”, „öko”) és a szén-dioxid-kompenzációra épülő „klímasemleges” termékállítás mostantól a feketelistán van: ezért mérlegelés nélkül bírság járhat. Ez nem jelenti azt, hogy nem beszélhetsz a környezeti eredményeidről, csak pontosabban kell.
Röviden
- Az EU 2024/825 irányelvét a 2025. évi XCIV. törvény ültette át az Fttv.-be; a szabályok 2026. szeptember 27-től türelmi idő nélkül érvényesek.
- Tilos az általános környezeti állítás, ha nem tudod igazolni az elismert kiváló környezeti teljesítményt (például uniós ökocímkével).
- Tilos azt állítani, hogy egy termék klímasemleges vagy csökkentett hatású, ha ez kibocsátás-ellentételezésen alapul.
- Fenntarthatósági címkét csak tanúsítási rendszerre vagy hatósági címkére alapozva használhatsz.
- Az EU külön zöldállítás-irányelve (Green Claims) várhatóan nem jön: a Bizottság 2026. november 4-én, a 2027-es munkaprogramjában jelezte, hogy visszavonja a javaslatot.
Mi változott 2026. szeptember 27-én?
Az Európai Unió 2024 februárjában fogadta el a (EU) 2024/825 irányelvet a fogyasztók zöld átállásban betöltött szerepének megerősítéséről (angol rövidítéssel ECGT vagy EmpCo). Az irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós szabályokat egészíti ki. A tagállamoknak 2026. március 27-ig kellett átültetniük, és 2026. szeptember 27-től kell alkalmazni.
Magyarországon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényt (Fttv.) a 2025. évi XCIV. törvény módosította, a változások 2026. szeptember 27-én léptek hatályba. A GVH 2026. szeptember 8-i közleménye szerint a törvény mellékletében található feketelista 12 új ponttal bővült, és a hatálybalépés után nincs türelmi idő. A feketelistás gyakorlatoknál a GVH-nak nem kell vizsgálnia, hogy az állítás ténylegesen befolyásolta-e a vásárlói döntést: ezek a törvény erejénél fogva tisztességtelenek.
Mi került a feketelistára?
A kommunikációs munkát leginkább érintő új pontok az Fttv. mellékletében:
- 36. pont – fenntarthatósági címke: tilos olyan címkét feltüntetni, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, és nem hatóság hozta létre. Saját „zöld pecsét” vagy „eco choice” jelvény tehát nem használható, ha nincs mögötte független tanúsítás.
- 37. pont – általános környezeti állítás: tilos az általános környezetbarát állítás, ha a vállalkozás nem tudja igazolni az elismert kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Ilyen igazolás például az uniós ökocímke (66/2010/EK rendelet) vagy egy hivatalosan elismert EN ISO 14024 szerinti ökocímke.
- 38. pont – rész az egész helyett: tilos a termék egészére vagy a teljes vállalkozásra vonatkoztatni egy állítást, ha az csak egy részére igaz. Ha csak a csomagolás újrahasznosított, nem mondhatod, hogy a termék az.
- 39. pont – kompenzációs klímasemlegesség: tilos azt állítani, hogy egy termék üvegházhatásúgáz-kibocsátása semleges, csökkentett vagy pozitív, ha ez kibocsátás-ellentételezésen (kreditvásárláson) alapul.
A feketelistán túl az Fttv. 6. § (2) bekezdésének d) pontja megtévesztőnek tekinti a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítást (például „2030-ra klímasemlegesek leszünk”), ha nincs mögötte világos, nyilvános, ellenőrizhető vállalás, részletes végrehajtási terv és rendszeres független ellenőrzés. Az új szabályok kitérnek a tartósságra és a javíthatóságra is: nem nevezhetsz javíthatónak olyan terméket, amely nem az.
Kerülendő állítások és mit mondj helyettük
Az irányelv preambuluma példákat is hoz az általános állításokra: „környezetbarát”, „ökobarát”, „zöld”, „a természet barátja”, „ökológiai”. A GVH zöld marketing tájékoztatója ide sorolja a „környezetkímélő”, „természetbarát” és „fenntartható” jelzőt is. A megoldás szinte mindig ugyanaz: konkrétum, szám, viszonyítási alap és forrás.
| Kerülendő | Miért kockázatos | Helyette (ha igaz és igazolható) |
|---|---|---|
| „Környezetbarát termék” | Általános állítás; ökocímke nélkül feketelistás. | „A csomagolás 80%-a újrahasznosított kartonból készül.” |
| „Klímasemleges szállítás” | Ha kompenzáción alapul, feketelistás. | „A szállítás kibocsátásának ellentételezésére X tonna CO₂-kreditet vásároltunk a Minta projektben.” (A termék nem nevezhető semlegesnek.) |
| „Fenntartható divat” | Homályos, a teljes kínálatra utal. | „Ebben a kollekcióban a pamut 100%-a tanúsított biopamut.” (A tanúsítás megnevezésével.) |
| „Zöld energiával működünk” | Nem derül ki, mire vonatkozik. | „Telephelyünk villamosenergia-igényének 60%-át saját napelemek fedezik (2025-ös adat).” |
| „2030-ra nettó zéró” | Jövőbeli állítás terv és független ellenőrzés nélkül megtévesztő. | A vállalás mellé: nyilvános ütemterv, éves részcélok és független ellenőr neve. |
| Saját „öko” jelvény a csomagoláson | Fenntarthatósági címke tanúsítás nélkül: feketelistás. | Elismert, független tanúsítás címkéje, vagy egyszerű szöveges, konkrét tény. |
| „100%-ban újrahasznosítható” | Megtévesztő, ha a gyakorlatban nincs hozzá gyűjtés és feldolgozás. | „Papír szelektív gyűjtőbe helyezhető.” A tényleges lehetőség megnevezésével. |
A kompenzációról nem kell hallgatnod. Az irányelv preambuluma szerint a cégek továbbra is beszélhetnek arról, hogy klímavédelmi projekteket támogatnak, ha ezt nem megtévesztő módon teszik. A különbség az, hogy a hozzájárulás nem fordítható át a termékről szóló „semleges” vagy „pozitív hatású” állításba.
Mit mond a GVH zöld marketing tájékoztatója?
A GVH 2020 decemberében adta ki „Zöld marketing” című tájékoztatóját, amelyet a közlemény szerint az új szabályok alkalmazási tapasztalatai alapján frissíteni fog. Alapelvei ma is érvényesek:
- Konkrétan: derüljön ki, hogy az állítás a termék, a csomagolás, a gyártás vagy a cég működésének melyik részére vonatkozik.
- Érthetően: a szakkifejezést (például PLA, „Bag-in-Box”) magyarázd el, mert az átlagos vásárló nem ismeri.
- Túlzás nélkül: elhanyagolható előnyt ne mutass be jelentősnek, és ne hallgasd el a negatív hatást.
- Előre igazolva: a bizonyítéknak (mérés, tanulmány, tanúsítvány) a közzététel előtt meg kell lennie; utólagos alátámasztás nem elfogadható.
- Naprakészen: ha változik az összetétel vagy a gyártás, az állítást is felül kell vizsgálni.
- Ne a kötelezőt add el előnyként: amit jogszabály minden gyártótól megkövetel, az nem lehet a te termékeddel kapcsolatos megkülönböztető előny.
Fontos, hogy zöld állítás nemcsak szöveg lehet: a GVH tájékoztatója szerint szimbólum, kép, szín is hordozhat környezeti üzenetet. Egy zöld levelekkel, földgömbbel díszített csomagolás akkor is állítást tesz, ha szövegesen semmit nem ír. Az újrahasznosíthatóságról a tájékoztató külön kiemeli: ha a termék anyagában újrahasznosítható, de a gyakorlatban nincs hozzá gyűjtő- vagy feldolgozó rendszer, az állítás megtévesztő lehet.
Ismert magyar ügyek: a PET-palackok
A GVH 2024 nyarán három eljárást indított PET-palackos italok zöld állításai miatt (VJ/33/2024, VJ/34/2024, VJ/35/2024). Az érintettek a Fonte Viva és a MOL, a Szentkirályi, illetve a Coca-Cola-csoport magyar cégei voltak. A 2026. augusztusi összegző közlemény szerint a Versenytanács egyik ügyben sem állapított meg jogsértést, hanem kötelezettségvállalással zárta le az eljárásokat. A cégek többek között megfelelési programot vezettek be, munkatársakat képeztek, a Szentkirályi vállalta, hogy 2029-ig negyedévente közzéteszi a ténylegesen visszagyűjtött palackok arányát, a Coca-Cola pedig egy ideig nem használja a „100%-ban újrahasznosítható” állítást a Naturaqua termékeinél.
A tanulság: a GVH közlemény szerint a zöld állításoknak minden esetben világosan és tárgyilagosan igazolhatónak kell lenniük. 2026. szeptember 27. óta a feketelistás gyakorlatoknál ráadásul azt sem kell vizsgálni, hogy az állítás befolyásolta-e a vásárlói döntést.
És a Green Claims irányelv?
Az Európai Bizottság 2023 márciusában javasolt egy külön irányelvet a környezeti állítások alátámasztásáról (Green Claims), amely független előzetes ellenőrzést írt volna elő. A tárgyalások 2025 nyarán elakadtak, a Bizottság 2027-es munkaprogramja (2026. november 4.) pedig a hat hónapon belül visszavonandó javaslatok között szerepelteti. A visszavonásig a javaslat formálisan függőben marad. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mérce a 2024/825 irányelv és az Fttv. marad, kötelező előzetes tanúsítás nélkül, de a bizonyítási teher továbbra is rajtad van.
Ellenőrzőlista környezeti állítás előtt
- Pontosan mire vonatkozik az állítás: termékre, csomagolásra, egy gyártási lépésre vagy a cégre?
- Van-e szám, viszonyítási alap és időpont („30%-kal kevesebb energia, mint 2023-ban”)?
- Megvan-e a bizonyíték a közzététel előtt, és visszakereshető-e?
- Általános jelzőt használsz? Ha igen, van-e uniós vagy elismert ökocímkéd?
- Címkét, jelvényt teszel a csomagolásra? Független tanúsítási rendszeren alapul?
- Szerepel-e „semleges”, „nettó zéró”, „klímapozitív” kifejezés? Ha kompenzáción alapul, töröld.
- Jövőbeli vállalásnál nyilvános-e a terv, és ki ellenőrzi függetlenül?
- Nem jogszabályi kötelezettséget adsz el saját érdemként?
- A képi világ (zöld levelek, földgömb) nem sugall-e többet, mint a szöveg?
- Ki felel a cégnél az állítások évenkénti felülvizsgálatáért?
A zöld állításokból könnyen lesz reputációs ügy: egy civil szervezet vagy újságíró kérdése után gyorsan kell tudnod igazolni, amit mondtál. Ezért érdemes a fenntarthatósági kommunikációt a válságkommunikációs tervben is kockázatként kezelni. Ha környezeti eredményről adsz ki közleményt, a számokat és a forrást tedd a szöveg elejére; ebben a sajtóközlemény-írásról szóló útmutatónk segít.
A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.
Gyakori kérdések
Mitől számít greenwashingnek egy állítás?
Ha a vállalkozás a valóságosnál kedvezőbb környezeti képet fest a termékéről vagy működéséről: homályos, túlzó, igazolatlan vagy félrevezetően általánosító állítással. 2026. szeptember 27. óta több ilyen gyakorlat feketelistás az Fttv. mellékletében.
Írhatom, hogy a termékem környezetbarát?
Csak akkor, ha igazolni tudod az elismert kiváló környezetvédelmi teljesítményt, például uniós ökocímkével vagy elismert EN ISO 14024 szerinti ökocímkével. Ennek hiányában konkrét, mérhető állítást használj.
Kommunikálhatom, hogy CO₂-krediteket vásárolunk?
Igen, ha nem megtévesztő módon teszed. Azt viszont nem állíthatod, hogy emiatt a termék klímasemleges vagy csökkentett hatású, mert az Fttv. melléklete ezt kifejezetten tiltja.
Kötelező lesz a zöld állítások előzetes tanúsítása?
A jelenlegi szabályok szerint nem. Ezt a Green Claims irányelv írta volna elő, de a Bizottság 2026 novemberében jelezte, hogy visszavonja a javaslatot. A bizonyítéknak azonban a közzététel előtt meg kell lennie.
Ki ellenőrzi Magyarországon a zöld reklámokat?
A fogyasztói döntést befolyásoló kereskedelmi kommunikációban jellemzően a Gazdasági Versenyhivatal jár el az Fttv. alapján, és bírságot is kiszabhat.
A szerző
PRwaveA PRwave szerkesztősége a sajtókapcsolatok, a válságkommunikáció és a marketingkommunikáció gyakorlati kérdéseiről ír. A jogszabályi és hatósági tudnivalókat a hatályos szövegből és a hivatalos tájékoztatókból dolgozzuk fel, a forrásokat a cikkekben megjelöljük.
