Black Friday a kereskedőknek: mit enged és mit tilt a fogyasztóvédelem?

A Black Friday nem jogi kategória: semmilyen külön szabály nem vonatkozik rá, a megszokott fogyasztóvédelmi előírások viszont ilyenkor is ugyanúgy érvényesek. A legtöbb gond két dologból adódik: a kedvezmény alapjául szolgáló „korábbi árból” és a vásárlót sürgető üzenetekből. A hatóságok minden évben külön figyelik a novemberi kampányokat, és a legnagyobb ismert bírságok is Black Friday- vagy más akciós kampányokhoz kötődnek.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a Black Friday akciókra?

A kereskedőnek alapvetően két jogszabályt kell ismernie. Az egyik az áru eladási árának és egységárának feltüntetéséről szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet, amely az árcsökkentés jelölését szabályozza. A másik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), amely azt mondja meg, mikor megtévesztő vagy agresszív egy reklám vagy értékesítési gyakorlat.

A 30 napos szabály az uniós Omnibus-irányelvből (EU 2019/2161) jön. Az irányelv célja éppen az volt, hogy a kereskedők ne emelhessék meg közvetlenül az akció előtt az árat, hogy utána nagyobb kedvezményt hirdethessenek. A magyar szabályt a rendelet 2/A. §-a tartalmazza; a 63/2025. (XII. 30.) NGM rendelet 2026. január 1-jétől új szöveggel állapította meg az (1) bekezdést, beiktatta az egységárra vonatkozó (1a) bekezdést, és módosította a (2) és (5) bekezdést.

Mi számít korábbi árnak?

A rendelet 2/A. § (1) bekezdése szerint árcsökkentés bejelentésekor meg kell jelölni a korábbi árat, amelyet a vállalkozás az adott értékesítési helyen alkalmazott. A (2) bekezdés szerint ez az árcsökkentést megelőző legalább 30 napos időszak legalacsonyabb ára. Nem a „listaár”, nem a gyártó ajánlott ára és nem a legutóbbi ár, ha közben volt olcsóbb időszak.

A szabály részletei, amelyekben a legtöbb hiba születik:

• Fokozatos árcsökkentés (3) bek.: ha a kedvezmény lépcsőzetesen nő (például előbb 10, majd 20, majd 30 százalék), a korábbi ár az első csökkentés előtti, kedvezmény nélküli ár. Így a novemberi „pre-Black Friday” és a Black Friday hét összefűzhető, ha ugyanannak az akciónak a lépcsői.
• Új termék (5) bek.: ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, a korábbi ár a megelőző legalább 15 nap legalacsonyabb ára.
• Egységáras termékek (1a) bek.: ahol csak egységárat kell feltüntetni, ott a korábbi egységárat kell jelölni.
• Kivétel (4) bek.: a romlandó vagy rövid ideig minőségét megőrző termékekre az (1)–(3) bekezdés nem vonatkozik.

Gyakorlati következmény: ha október közepén volt egy rövid kuponakciód, a novemberi kedvezményt ahhoz az alacsonyabb árhoz kell mérned. A kalkulációt termékenként, értékesítési helyenként kell elvégezni, így a webáruház és a bolt korábbi ára eltérhet egymástól.

Mit tilt az Fttv.? Álkedvezmény, sürgetés, csalogató ajánlat

Az Fttv. általános tilalma mellett a törvény melléklete egy úgynevezett feketelistát tartalmaz: ezek a gyakorlatok minden esetben tisztességtelenek, nem kell vizsgálni, hogy ténylegesen befolyásolták-e a vásárlót. Black Friday idején ezek a legkockázatosabbak:

• Valótlan időkorlát (melléklet 7. pont): tilos valótlanul azt állítani, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig vagy feltételekkel kapható, hogy a fogyasztót azonnali döntésre bírják. A „csak ma éjfélig” csak akkor fér bele, ha éjfél után valóban vége az akciónak.
• Csalogató reklám (5. pont): tilos egy terméket adott áron hirdetni, ha a kereskedőnek alapos oka van feltételezni, hogy azon az áron nem tud megfelelő mennyiséget kínálni. A néhány darabos „szuperár” készletének és időtartamának arányban kell állnia a reklám méretével.
• Törvényes jog mint előny (10. pont): tilos a fogyasztó törvényes jogait (például a 14 napos elállási jogot vagy a jótállást) az ajánlat különleges előnyeként bemutatni.

Az „akár X%” szlogenre a GVH-nak kialakult gyakorlata van. Az Alza-ügyben (VJ/39/2018) a hatóság kimondta: elvárás, hogy a meghirdetett legnagyobb kedvezmény a leárazott termékek legalább 10 százalékára vonatkozzon. Az „akár” szó tehát nem mentesít; ha a kampány képein televízió és mosógép szerepel, de csak néhány pólóra igaz a 80 százalék, az megtévesztés.

Ki ellenőriz, és mekkorák voltak az eddigi bírságok?

Az Fttv. 10. §-a szerint főszabályként a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, vagyis a vármegyei és fővárosi kormányhivatalok, amelyek ellenőrzéseit 2025. január 1. óta a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH, 325/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet) szakmailag fogja össze. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akkor illetékes, ha a gyakorlat alkalmas a gazdasági verseny érdemi befolyásolására. A törvény 11. § (2) bekezdése szerint ez minden esetben fennáll, ha a gyakorlat országos médiaszolgáltatón, országos terjesztésű időszaki lapban vagy legalább három megyében terjesztett napilapban jelenik meg, ha a közvetlen megkeresés (például hírlevél, telefonos értékesítés) legalább három megye fogyasztóit célozza, vagy ha az eladáshelyi akciót legalább három megyében szervezik. A GVH eljárására az Fttv. 19. § c) pontja szerint a versenytörvény (Tpvt.) eljárási szabályai vonatkoznak, így a bírságra is.

A GVH által kiszabható bírság felső határa a versenytörvény (Tpvt.) 78. § (1b) bekezdése szerint a vállalkozás előző üzleti évi nettó árbevételének 13 százaléka; a korábbi 10 százalékos plafont 2023. szeptember 1-jével emelték meg. 2024. augusztus 1. és 2026. május 14. között egy veszélyhelyzeti kormányrendelet (184/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet) 15 százalékra emelte a felső határt; a veszélyhelyzet megszűnésével ez hatályát vesztette. Ismert ügyek:

Az About You-ügyben a bírságot a vállalt kompenzáció és megfelelési program csaknem felére csökkentette. A tanulság: az együttműködés és a károsultak kártalanítása pénzben mérhetően számít.

A kormányhivatalok is rendszeresen ellenőriznek. A Budapest Főváros Kormányhivatala 2025. szeptemberi közlése szerint az előző évben országosan közel 4000 boltot vizsgáltak, 96 esetben az akciós eladási ár, 88 esetben az akciós egységár nem felelt meg az előírásoknak; az öt fővárosi bírság együtt elérte a 29 millió forintot. Az Economx 2026. szeptember 21-i beszámolója szerint az NKFH szeptemberben elindította a Black Friday-ellenőrzéseket: online 906 termék akciós árfeltüntetését nézték meg, és 131 terméknél, nagyjából 14 százalékban találtak hiányosságot.

Ellenőrzőlista a kampány előtt

Az alábbi lépéseket érdemes a kreatívok jóváhagyása előtt végigvenni, nem az utolsó héten:

1. Árnapló: termékenként és értékesítési helyenként mentsd le az elmúlt 30 nap árait (új terméknél 15 napét). Ebből számold a korábbi árat.
2. Kuponok és hűségárak: nézd meg, volt-e az időszakban mindenkinek elérhető kuponakció, mert az lehúzhatja a legalacsonyabb árat.
3. Áthúzott ár: csak a 30 napos legalacsonyabb ár szerepelhet áthúzott vagy „korábbi” árként; a gyártói ajánlott árat ne mutasd úgy, mintha a saját korábbi árad lenne.
4. „Akár” szlogen: számold meg, a leárazott termékek legalább 10 százalékára igaz-e a legnagyobb meghirdetett kedvezmény, és a reklám képei ezeket a termékeket mutatják-e.
5. Időzítő és készletjelző: visszaszámláló csak valós határidőhöz, „utolsó darabok” csak valós készletadathoz kapcsolódhat. Ha az akció meghosszabbodik, a „csak ma” üzenet utólag megtévesztővé válik.
6. Készlet: a kiemelt áron hirdetett termékből legyen a reklám arányában elég, vagy jelöld egyértelműen a darabszámot.
7. Végső ár: a ténylegesen fizetendő ár, a szállítási és utánvételi díj legyen jól látható és egyértelmű.
8. Törvényes jogok: a 14 napos elállás és a jótállás ne szerepeljen extra előnyként.
9. Dokumentáció: őrizd meg a kalkulációkat és a kampányanyagokat; a GVH-eljárásban hiányos vagy ellentmondó adatközlésért külön eljárási bírság jár, ahogy az Alza-ügyben is.

Mit tanulhatsz a hatósági ügyekből?

A bírságolt ügyek szinte mindegyikében nem egyetlen hibás címke, hanem rendszerszintű gyakorlat volt a gond: egy árkalkulációs logika, egy sablonos visszaszámláló vagy egy kampányszlogen, amely hónapokig futott. Ezért érdemes a szabályokat a webáruház-motorba és az árazási folyamatba beépíteni, nem kampányonként kézzel ellenőrizni. Ha a piacod nagyobb szereplőivel versenyzel, a webáruház-piac szerkezetét és a legnagyobb kiskereskedelmi láncok akciós gyakorlatát is érdemes figyelni, mert a hatóság jellemzően a nagy forgalmú, országos kampányokat vizsgálja először.

A kommunikációs oldalon ugyanaz a logika érvényes, mint az influenszeres hirdetéseknél: amit állítasz, azt bizonyítani kell tudnod. Ha a kampányt influenszerek is viszik, a reklámjelölés szabályait is nézd át. Ha pedig mégis vizsgálat indul, a gyors és együttműködő reakció csökkentheti a bírságot, ehhez jól jön egy előre megírt válságkommunikációs terv.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.