Kik uralják a magyar kiskereskedelmet? A legnagyobb láncok forgalma és piaci súlya

A magyar napi fogyasztási cikkek (FMCG) kiskereskedelmét néhány lánc uralja: a Trade magazin toplistája szerint a 14 legnagyobb lánc együttes bruttó forgalma 2025-ben meghaladta a 8800 milliárd forintot. Az élen a Lidl áll, több mint 600 milliárd forint előnnyel a második Spar előtt. A forgalom nő, a nyereség viszont sok láncnál eltűnt: a különadók és az árrésstop mellett 2025-ben több nagy szereplő is veszteséggel zárt.

A rangsor: ki mennyit forgalmaz?

A legismertebb hazai rangsort a Trade magazin állítja össze évente, a cégek saját adatközlése alapján, ahol ez hiányzik, becsléssel. Fontos tudni, hogy a lista bruttó (áfás) forgalmat mutat, és a láncok eltérő üzleti évvel dolgoznak: a Lidl és a Tesco üzleti éve például márciustól februárig tart. A 2025-ös adatok 2026 júniusában jelentek meg, előzetes számként; a bolthálózat adatai a 2024-es toplistából valók, mert a 2025-ös poszter üzletszámait nem találtuk nyilvánosan.

Lánc	Bruttó forgalom 2025 (Mrd Ft, előzetes)	Bruttó forgalom 2024 (Mrd Ft)	Üzletek száma 2024
Lidl	1801,6	1611,3*	214
Spar (összes formátum)	1185,5	1111,6	652
CBA	911,0	732,0	1998
Tesco	907,4	912,5*	198
Coop	887,0	860,0	3593**
Penny	678,5	627,7	238
Aldi	644,2	629,2	182
Auchan	n. a.	529,9	26
Reál	n. a.	466,4	933
dm	n. a.	244,2	262
Rossmann	n. a.	197,0	260

Forrás: Trade magazin FMCG kereskedelmi toplista 2024 (poszter) és a 2025-ös toplista sajtóban közölt előzetes adatai (MTI, 2026. június 1.). * Trade magazin-becslés. ** A Coop üzletszámában 1508 nem Coop-tagbolt is szerepel, amelyek a lánctól vásárolnak. A 2024-es CBA-adat a Kerekes-lánc nélkül értendő (Kerekes 2024: 148,2 Mrd Ft, 492 üzlet).

A 8–14. helyen a sorrend 2025-ben: Auchan, Reál, dm, Rossmann, Ecofamily (Napcsillag), Müller, Dél-100. A dm és az Ecofamily kétszámjegyű növekedést ért el.

Mire figyelj, ha a rangsort olvasod?

A láncok számai nem teljesen összehasonlíthatók, és a Trade magazin poszterének lábjegyzetei sok mindent megmagyaráznak:

• Tesco: a 907,4 milliárdos szám a VG szerint előzetes volt; a cég 2025/26-os beszámolója szerint áfa nélküli bevétele (bérleti díjakkal együtt) 741,4 milliárd forint lett. A HVG szerint a lánc forgalma 0,6 százalékkal csökkent, de az IFRS-re való áttérés miatt a számok nem teljesen vethetők össze az előző évvel. A Shell-kutakon működő Tesco-boltok forgalma nincs benne.
• Auchan: az adat IFRS szerinti, és az üzemanyag-forgalmat is tartalmazza, ami a hipermarketek mellett működő kutak miatt jelentős tétel.
• Coop és CBA: mindkettő franchise- vagy tagbolti hálózat, a bruttó forgalom a hálózat egészére vonatkozik, nem egyetlen cégre. A Coop üzletszámában olyan kisboltok is szerepelnek, amelyek csak beszerzési partnerek.
• Eltérő üzleti év: a Lidl és a Tesco márciustól februárig, a dm októbertől szeptemberig, a Müller júliustól júniusig számol.

A rangsor ezért a piaci súlyról ad jó képet, a cégek jövedelmezőségéről viszont nem; ahhoz a beszámolók nettó adatai kellenek.

Bruttó forgalom és nettó árbevétel: miért nem egyezik a két szám?

A toplista bruttó forgalma tartalmazza az áfát, és egyes láncoknál a franchise-partnerek vagy tagboltok forgalmát is. A céginformációkban és a beszámolókban szereplő nettó árbevétel áfa nélküli, és csak az adott jogi személyre vonatkozik. Cégvezetői szemmel ez a fontosabb szám, mert ebből jön az eredmény.

Cég	Nettó árbevétel (Mrd Ft)	Eredmény (Mrd Ft)	Időszak
Lidl Magyarország	1485	+34,6	2025/26-os üzleti év (február végi zárás)
Spar Magyarország	982	−21,5 (veszteség)	2025
Penny	562	−0,97	2025
Aldi	533	−9,6	2025
Auchan	377	+2,7	2025
Tesco-Global Áruházak	741,4*	−10,3	2025/26-os üzleti év (március–február)

Forrás: a cégek beszámolóiról szóló sajtójelentések (Világgazdaság, 2026. július 31.; Pénzcentrum, 2026. június 1.; Telex, 2026. október 30.). A Lidl, az Auchan és a Tesco eredménye adózott eredmény, a többi lánc eredményének típusát a forrás nem jelölte. * Áfa nélküli bevétel a bérleti díjakkal együtt.

A Lidl 2025-ben 60 milliárd forint kiskereskedelmi különadót fizetett, és több mint 10 ezer embert foglalkoztat, 220 üzlettel. A Spar a 2024-es 24,8 milliárdos veszteség után 2025-ben is 21,5 milliárdos mínuszban zárt; a beszerzési költségei egy év alatt mintegy 50 milliárd forinttal nőttek. A Penny a 2024-es 4,7 milliárdos nyereség után került mínuszba. Hogy a különadó és az árrésstop hogyan hat az árrésre és az eredményre, arról az élelmiszerlánc-piac szabályozásáról szóló cikkünkben írtunk részletesen.

A diszkontok felemelkedése

A 2025-ös adatok legfontosabb üzenete a diszkontláncok térnyerése. A kilenc legnagyobb lánc 8032 milliárd forintos forgalmából a Lidl, az Aldi és a Penny együtt 3124 milliárdot, vagyis 39 százalékot ért el, egy százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. Ez az arány 2010-ben 14, 2015-ben 19 százalék volt. A hipermarketes láncok (Auchan, Spar, Tesco) részesedése 33 százalékra csökkent, a magyar tulajdonú CBA, Coop és Reál együtt változatlanul 28 százalékot tett ki.

A háttérben a vásárlói viselkedés áll. A KSH adatai szerint az élelmiszer-jellegű üzletekben 2025-ben 9994 milliárd forintot költöttek el, mintegy 6 százalékkal többet, de a forgalom volumene csak 2,5 százalékkal nőtt. A vásárlók tehát drágábban, de nem sokkal többet vásárolnak, és ebben a helyzetben a szűkebb kínálatú, alacsonyabb árszintű diszkontok nyernek.

A diszkontok között is van szórás. A Lidl a Trade magazin szerint kétszámjegyű ütemben nőtt, a Penny a HVG szerint 8 százalékkal, az Aldi viszont csak 1,6–2,4 százalékos sávban, és 2025-ben első alkalommal szorult a Penny mögé. A diszkontmodell tehát nem önmagában garancia: a bolthálózat sűrűsége és a helyszínek minősége legalább annyit számít, mint az árszint.

Konszolidáció a magyar láncoknál

A magyar tulajdonú szektorban a legnagyobb változás a CBA és a Kerekes-lánc egyesülése volt. A Kerekes 2024-ben 492 üzlettel és 148,2 milliárd forintos bruttó forgalommal a toplista 12. helyén állt; a két lánc együtt 2025-ben nagyjából 25 százalékos növekedést mutatott, ami főleg az összevonás hatása.

A boltszám összességében csökken. A Világgazdaság Trade magazin-összefoglalója szerint Magyarországon nagyjából 18 ezer élelmiszer-kiskereskedelmi üzlet működik; 2025-ben mintegy 450 bezárt, miközben 400–420 független bolt csatlakozott valamelyik lánchoz vagy franchise-hálózathoz. A független kisboltok számára a beszerzési előnyök miatt egyre inkább a lánchoz tartozás a túlélés útja.

Drogériák és online: a gyorsabban növő csatornák

A drogériák a teljes piacnál gyorsabban nőnek: a YouGov adatai szerint értékben 8,3 százalékkal bővültek 2025-ben, a dm a Trade magazin szerint kétszámjegyű növekedést ért el. A dm és a Rossmann 2024-ben együtt több mint 520 üzletet működtetett, és a toplistán a 10. és 11. helyen állnak.

Az online FMCG-értékesítés a YouGov szerint 13,4 százalékkal nőtt 2025-ben. A teljes e-kereskedelmi piacot a PwC mintegy 2100 milliárd forintra becsüli 2025-re; a 15 legnagyobb online kereskedő együtt 622 milliárd forint bruttó forgalmat ért el. Az online toplista élén az Alza és a Kifli.hu áll, a piac pedig a hagyományos kiskereskedelemnél jóval szétaprózottabb: a három legnagyobb szereplő részesedése nagyjából 13 százalék. Erről részletesebben a webáruház-piacról szóló elemzésünkben olvashatsz.

Mit jelent ez a beszállítóknak és a kisebb kereskedőknek?

A koncentráció a beszállítók oldalán erős alkupozíciót jelent a láncoknak: a három diszkont együtt a nagy láncok forgalmának közel kétötödét adja, így egy lista- vagy polcpozíció elvesztése egy élelmiszer-gyártónak komoly bevételkiesést jelenthet. A sajátmárkás termékek arányát a diszkontok erősödése tovább növeli.

A kisebb kereskedőknek három irány maradt: a franchise- vagy beszerzési társuláshoz csatlakozás, a specializáció (friss áru, helyi termék, szolgáltatás), illetve az online csatorna. Bármelyiket választod, az akciós kommunikáció szabályai ugyanazok, mint a nagyoknál; a novemberi szezon előtt érdemes átnézni a Black Friday szabályait. A láncok helyét a teljes magyar gazdaságban a legnagyobb magyar cégek rangsora mutatja meg.

A következő évek kérdése, hogy belép-e új szereplő, és mi lesz a Tescóval. A Lidl tulajdonosa, a Schwarz-csoport Kaufland-márkájának magyarországi belépéséről a Világgazdaság 2026 júliusi cikke szerint nincs döntés, a cég az üzletméret- és boltnyitási korlátozásokat nehezítő tényezőként említi. A Tesco 2026. október 30-án bejelentette, hogy cseh és szlovák üzletágát eladja az Ahold Delhaize-nek; a magyar üzletág a Telex szerint nem része az ügyletnek, a Tesco tulajdonában marad, bár a cég továbbra is minden lehetőséget megvizsgál a jövőjére.