Kintlévőség-kezelés: fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, behajtás

A kifizetetlen számla nem csak könyvelési tétel: amíg a pénz nincs a számlán, a cég a saját forrásából finanszírozza a vevőjét. A kintlévőség-kezelés lépései jól szabályozottak: késedelmi kamat és behajtási költségátalány már az első késedelmes naptól jár, a fizetési meghagyás pedig per nélkül, néhány hét alatt végrehajtható határozatot adhat. A legtöbb pénz mégis azon múlik, mennyire következetesen és mennyire korán lépsz.

Mi jár a késedelmes számla után?

Vállalkozások közötti szerződésnél a jogszabály két, a szerződéstől függetlenül is járó tételt ad a hitelezőnek: a Polgári Törvénykönyv a késedelmi kamatot, egy külön törvény a behajtási költségátalányt.

Késedelmi kamat. A Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerint vállalkozások közötti szerződésnél a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpont, és ez a mérték az adott félév teljes idejére irányadó. Ha a késedelem több félévet érint, minden félévre az annak első napján érvényes alapkamattal kell számolni:

Az MNB 2026. február 25-től 6,25, június 24-től 6,00, július 22-től 5,75, augusztus 26-tól 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A második félév kamatát a július 1-jén érvényes 6,00 százalék határozza meg, a későbbi csökkentések 2026-ban már nem számítanak. 2027 első félévére a 2027. január 1-jén érvényes alapkamat lesz irányadó: ha addig nem változik, ez 5,50 százalék, vagyis 13,5 százalékos késedelmi kamat. Egy 2 millió forintos, 2026 szeptemberében lejárt számla után így évi 14 százalékkal, nagyjából napi 767 forint késedelmi kamat számolható.

Behajtási költségátalány. A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. §-a alapján a késedelmes vállalkozás adóstól 40 eurónak megfelelő forintösszeg követelhető a behajtás költségeinek fedezésére, a késedelem kezdőnapján érvényes MNB-középárfolyamon. A késedelmi kamat mellett jár, a kártérítésbe viszont beszámít. Az igényt a késedelemtől számított egy éven belül lehet érvényesíteni (jogvesztő határidő), és az adós csak akkor mentesül, ha a késedelmét kimenti. A kizáró vagy 40 eurónál kisebb összeget kikötő szerződési feltétel semmis.

A fizetési határidőt is érdemes ismerni: vállalkozások között a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt kikötő feltételt az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni, és a jogosult megtámadhatja (Ptk. 6:130. § (4)). Ha a vevő rendszeresen hosszú határidőt kér, a faktoring lehet a likviditási megoldás.

Az első lépés: fizetési emlékeztető és felszólítás

A behajtás többsége nem jogi eljárással, hanem jól időzített levelekkel zárul. Egy működő menetrend:

1. Lejárat előtt 3–5 nappal: udvarias emlékeztető a közelgő határidőről, a számla másolatával.
2. Lejárat után 1–7 nappal: első felszólítás, telefonos egyeztetés a pénzügyi kapcsolattartóval. Sokszor kiderül, hogy a számla el sem jutott a jóváhagyóig.
3. Lejárat után 15–30 nappal: írásbeli (ajánlott vagy elektronikusan igazolható) fizetési felszólítás, a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány megjelölésével, végső határidővel.
4. A végső határidő után: fizetési meghagyás vagy, nem vitatott tartozásnál, felszámolási kérelem.

A felszólításban szerepeljen a tartozás jogcíme (számlaszám, szerződés), összege, a teljesítési határidő és az, hogy a határidő eredménytelen eltelte után milyen jogi lépés következik. Ugyanezek a tartalmi elemek kellenek ahhoz is, hogy a felszólítás később felszámolási kérelem alapja lehessen.

Fizetési meghagyás a közjegyzőnél

A fizetési meghagyásos eljárás (fmh) a lejárt pénzkövetelés per nélküli érvényesítése, amelyet közjegyző folytat le a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerében. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) főbb szabályai:

• Értékhatár: 30 millió forint feletti követelés fmh-ban nem érvényesíthető (3. § (3)); 3 millió forintig – a törvényben írt feltételekkel – főszabályként csak fmh-val (3. § (2)).
• Díj: az eljárási díj a követelés (járulékok nélküli) 3 százaléka, legalább 12 000, legfeljebb 300 000 forint (45. § (1) a)).
• Benyújtás: jogi személy a kérelmet csak elektronikusan, rendszeresített űrlapon nyújthatja be (11. § (3)), cégkapun vagy jogi képviselőn keresztül.
• Ellentmondás: az adós a kézbesítéstől számított 15 napon belül élhet ellentmondással (28. § (1)). Ekkor az ügy perré alakul, a befizetett díj beszámít a per illetékébe.
• Jogerő: ha nincs ellentmondás, a meghagyás jogerős és végrehajtható, hatálya a jogerős ítéletével azonos (27. § (1) d), 36. § (1)).

Egy 1 270 000 forintos követelésnél a díj 38 100 forint, egy 300 000 forintosnál a minimum, 12 000 forint. A díj és a jogi képviselet költsége az adósra terhelhető, így a végén a teljes összeg behajtható, ha az adós fizetőképes.

Végrehajtás: ha a jogerős meghagyás után sem fizet

A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást ugyanabban a közjegyzői rendszerben lehet kérni, a közjegyző végrehajtási lapot állít ki (Fmhtv. 52. §). A végrehajtás elrendelésének díja a díjalap 1 százaléka, legalább 12 000, legfeljebb 150 000 forint (55. § (1)), és a kérelmet a jogerőtől számított 10 éven belül lehet előterjeszteni (52. § (5)). Ezután az önálló bírósági végrehajtó jár el: letilthatja az adós bankszámláját, lefoglalhatja vagyontárgyait. Ennek külön végrehajtói díjai és költségei vannak, amelyeket a hitelezőnek meg kell előlegeznie, de az adósra terhelhetők.

A végrehajtás csak akkor hoz pénzt, ha az adósnak van vagyona vagy forgalma. Mielőtt költesz rá, nézd meg a cég nyilvános adatait: beszámoló, köztartozás, folyamatban lévő eljárások. Ehhez a cégellenőrzési útmutatónk ad ingyenes forrásokat.

Felszámolási kérelem mint nyomásgyakorlás

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) a) pontja szerint a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, ha a nem vitatott vagy elismert szerződéses tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és a hitelező írásbeli fizetési felszólítására sem fizetett. A kérelem feltétele, hogy a követelés a kamat és járulékok nélkül meghaladja a 200 000 forintot (27. § (2b)). A felszólításban meg kell jelölni a tartozás jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt (27. § (3)).

Egy működő cég vezetése számára a felszámolási eljárás veszélye gyakran erősebb ösztönzés a fizetésre, mint egy fmh, ezért sok tartozás a kérelem kézbesítése után rendeződik. Két fontos korlát: ha a tartozást az adós korábban érdemben vitatta, a kérelem elbukik; ha pedig az eljárás valóban megindul, a hitelező már csak a felszámolási vagyonból, sorrendben és gyakran töredékben kap pénzt. A különbségekről a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás cikkünk ír.

Megelőzés: hogy kevesebb legyen a kintlévőség

• Partnerellenőrzés: új vevőnél nézd meg a céginformációt, a köztartozásmentes adózói adatbázist és a beszámolót.
• Szerződés: rögzítsd a fizetési határidőt, a késedelmi következményeket, a tulajdonjog-fenntartást, és nagyobb ügyleteknél kérj előleget vagy biztosítékot (bankgarancia, kezességvállalás).
• Hitelkeret vevőnként: határozd meg, mekkora nyitott tartozást engedsz egy vevőnek, és lépés esetén állítsd le a további szállítást.
• Gyors számlázás: a teljesítés napján kiállított, hibátlan számla az első lépés; a hiányos számla a leggyakoribb kifogás.
• Rendszeres korosítás: havonta nézd át a kintlévőségeket lejárat szerint (0–30, 31–60, 61–90, 90+ nap), és a 90 napon túliakra legyen döntés.
• Átadás: ha a belső behajtás nem jár eredménnyel, a követelés átadható követeléskezelőnek vagy eladható (engedményezés), jellemzően a névérték alatt.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.