Iparűzési adó: ki fizeti, mennyi, és hogyan számolják?

A helyi iparűzési adót (röviden HIPA) minden vállalkozás fizeti, amely olyan településen működik, ahol az önkormányzat bevezette az adót. A kulcsot az önkormányzat állapítja meg, de legfeljebb 2 százalék lehet. Az adó alapja nem a nyereség, hanem az árbevételből levont anyag-, áru- és alvállalkozói költségek utáni összeg. A bevallást 2026-ban is kizárólag elektronikusan, a NAV-on keresztül kell beadni, az adót viszont az önkormányzat kapja.

Ki fizeti az iparűzési adót?

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerint adóköteles a vállalkozási tevékenység, ha azt az önkormányzat illetékességi területén végzik. Az adóalany a vállalkozó: gazdasági társaság (kft., bt., zrt.), egyéni vállalkozó, szövetkezet és más, nyereségszerző tevékenységet végző szervezet. A legtöbb magyar település bevezette az adót, de nem mindegyik. Ezért mindig a székhely és a telephely szerinti önkormányzat rendeletét kell megnézni.

Ha a cég több településen működik, az adóalapot a Htv. 3. számú melléklete szerint meg kell osztani. A megosztás alapja jellemzően a személyi jellegű ráfordítás vagy az eszközérték aránya. Minden önkormányzatnak a rá jutó rész után a saját kulcsa szerint kell adót fizetni.

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység is lehet adóköteles, például építőipari munka egy másik településen. Erre napi tételes adót vethet ki az önkormányzat; ennek szabályai külön vannak a törvényben.

Mennyi az adó mértéke?

A Htv. 40. § (1) bekezdése szerint az adó évi mértékének felső határa 2000-től az adóalap 2 százaléka. Az önkormányzat ennél kevesebbet is megállapíthat, és adhat kedvezményt vagy mentességet. A kulcs tehát településenként eltér, de a 2 százalékot nem lépheti túl.

A fizetendő adóból két tétel levonható:

• az útdíj 7,5 százaléka: az autópálya-, autóút- és főútdíj, valamint a használati díj, amelyet a cég költségként elszámolt (Htv. 40/A. § (1)); fuvarozó cégeknél ez jelentős lehet, az útdíjakról a HU-GO-ról szóló cikkünkben írtunk;
• ha az önkormányzat rendelete megengedi, a K+F közvetlen költségének 10 százaléka (40/A. § (3)).

Hogyan számolják az adóalapot?

Az általános szabály a Htv. 39. § (1) bekezdésében van. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve:

1. az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékével, együttesen;
2. az alvállalkozói teljesítések értékével;
3. az anyagköltséggel;
4. az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, ha a cég erre nem a társasági adóban vesz igénybe kedvezményt.

A bérköltség, az értékcsökkenés, a bérleti díj és a legtöbb igénybe vett szolgáltatás tehát nem csökkenti az adóalapot. Ezért egy veszteséges cég is fizethet iparűzési adót, ha van árbevétele.

Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás levonását a nagyobb cégeknél sávosan korlátozzák (Htv. 39. § (4)):

Nettó árbevétel-sáv	Az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás levonható része
500 millió forintig	a sávra jutó teljes összeg
500 millió – 20 milliárd forint	legfeljebb a sávba jutó árbevétel 85%-a
20 – 80 milliárd forint	legfeljebb a sávba jutó árbevétel 75%-a
80 milliárd forint felett	legfeljebb a sávba jutó árbevétel 70%-a

A kapcsolt vállalkozások az adóalapot összevontan számolják, majd árbevétel-arányosan osztják fel egymás között (39. § (6)). A legnagyobb kereskedelmi cégeknél ez a sávos korlát érdemben emeli az adót; erről a magyar kiskereskedelmi láncokról szóló anyagunk ad képet.

Példa

Egy kitalált Minta Kft. nettó árbevétele 200 millió forint, az eladott áruk beszerzési értéke 90 millió, az anyagköltség 10 millió, az alvállalkozói teljesítés 20 millió forint. Az adóalap 200 − 90 − 10 − 20 = 80 millió forint. Ha a település 2 százalékos kulcsot alkalmaz, az éves adó 1,6 millió forint. Az árbevétel 500 millió forint alatt van, így a sávos korlát nem érinti.

Egyszerűsített adóalap-megállapítási módok

Két egyszerűsített mód van, mindkettő választható:

Mód	Ki választhatja	Adóalap
Kisvállalkozói tételes adóalap (Htv. 39/A. §)	akinek az éves bevétele legfeljebb 25 millió forint (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónál 120 millió forint)	12 millió forint bevételig 2,5 millió; 12–18 millió között 6 millió; 18–25 millió között 8,5 millió forint, önkormányzatonként
KIVA-alapú adóalap (Htv. 39/B. §)	a kisvállalati adó alanya	a KIVA-alap 20%-kal növelt összege

A tételes adóalap választását az előző évről szóló bevallásban, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell bejelenteni (39/A. § (4)). Ilyenkor az előleg és az adó is május végén esedékes (39/A. § (7) és (9)). A KIVA-alapú módot a bevallásban, annak határidejéig lehet választani (39/B. § (2)). Hogy a KIVA melyik cégnek éri meg, azt KIVA vagy TAO cikkünkben számoltuk ki.

Bevallás és előleg: mi megy a NAV-on át 2026-ban?

A Htv. 42/D. § (1) szerint az iparűzési adó bevallását, annak javítását és önellenőrzését, valamint az előleg-bevallást kizárólag elektronikusan, a NAV-hoz lehet benyújtani, a NAV által rendszeresített nyomtatványon. A NAV a hibátlan bevallást továbbítja a székhely és telephely szerinti önkormányzatnak. A bevallás akkor határidőben teljesített, ha a NAV-hoz határidőben beérkezett. Kivétel: az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély papíron is beadhatja.

A NAV nyomtatványa a HIPAK. A NAV tájékoztatása szerint 2026-tól a webes ONYA felületen is kitölthető, az ÁNYK-ban pedig 2026. december 31-ig érhető el. Az adót és az előleget viszont továbbra is az önkormányzat számlájára kell fizetni, nem a NAV-nak.

Kötelezettség	Határidő (általános szabály)
Éves bevallás és az adókülönbözet befizetése	az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja; a 2025-ös évről 2026. május 31., ami vasárnapra esett, így 2026. június 1. (Air. 52. § (4))
Első előlegrészlet	az előlegfizetési időszak harmadik hónapjának 15. napja, naptári éves cégnél szeptember 15. (2026. szeptember 15.)
Második előlegrészlet	az előlegfizetési időszak kilencedik hónapjának 15. napja, naptári éves cégnél a következő év március 15. (2026-ban március 15. vasárnap volt, így március 16.; 2027-ben március 15.)
Kisvállalkozói tételes adóalap esetén	előleg és adó az adóév, illetve az azt követő év május végéig

Az előleget az éves bevallásban kell bevallani, és nem a naptári évhez, hanem egy 12 hónapos, „keresztféléves” előlegfizetési időszakhoz igazodik: a NAV HIPAK-kitöltési útmutatója szerint ez a bevallás benyújtásának hónapját követő második hónap 1. napjától tart. Májusi bevallásnál tehát júliustól a következő év júniusáig, így a részletek szeptember 15-én és március 15-én esedékesek. Az előleg összege főszabályként az előző évi adóhoz igazodik: az előlegfizetési időszakra az előző évi adó egésze, két részletben (Htv. 41. § (5)). Új vállalkozás az első előlegfizetési időszakra nem vall be előleget (41. § (4) b)), és az előtársaságnak sem kell.

Gyakori hibák

1. Telephely kimarad. Ha a cég egy másik településen is állandó jelleggel működik, ott is adóköteles; a telephelyet be kell jelenteni, és meg kell osztani az adóalapot.
2. Bér levonása. A bérköltség nem csökkenti az általános adóalapot. Bérigényes cégnél ezért érdemes megvizsgálni a KIVA-alapú módot.
3. Közvetített szolgáltatás bizonylatolása. Csak az vonható le, amit a cég változatlan formában továbbszámláz, és amit a könyvelés így tart nyilván.
4. Elavult kulcs. Az önkormányzat év közben is módosíthatja a rendeletét. A bevallás előtt mindig a hatályos önkormányzati rendeletet kell megnézni.
5. Útdíj-levonás elmarad. A 7,5 százalékos útdíj-levonás csak akkor jár, ha a cég az útdíjat költségként elszámolta.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.