Home office és távmunka szabályai: mit kell rögzíteni a munkáltatónak?
Távmunka csak az, amit a munkaszerződés rögzít: ettől függ az utasítási jog, a munkavédelmi felelősség és a 2026-ban havi 32 280 forintig adható adómentes költségtérítés. Mutatjuk, mit kell írásban rendezni.
A Munka törvénykönyve szerint nem minden otthoni munka távmunka: csak az, amit a munkaszerződés rögzít. A különbség nem formalitás, mert ettől függ az utasítási jog terjedelme, a munkavédelmi felelősség és az is, hogy fizethetsz-e adómentes költségtérítést. Az alábbiakban végigmegyünk azon, mit kell a munkáltatónak írásban rendeznie.
Röviden
- Távmunka az, ha a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik, és ezt a munkaszerződés rögzíti (Mt. 196. § (1)–(2)). A hibrid munka is ide tartozik.
- Ha a felek másként nem állapodnak meg, az utasítási jog a feladatok meghatározására szűkül, az ellenőrzés távolról, informatikai eszközzel történik, és a munkavállaló az éves munkanapok legfeljebb egyharmadán dolgozik a telephelyen (Mt. 196. § (3)).
- A munkavédelmi felelősség távmunkában is a munkáltatóé; az eltérő szabályokat a munkavédelmi törvény (Mvt.) 86/A–86/C. §-a tartalmazza.
- 2026-ban távmunkára havonta legfeljebb 32 280 forint költségtérítés számolható el igazolás nélkül (Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 11. pont): ez a 322 800 forintos minimálbér 10 százaléka, a távmunkás napokkal arányosítva.
- A külföldről végzett munka társadalombiztosítási, adózási és telephely-kockázatot hordoz, ezért külön szabályozni kell.
Távmunka vagy home office: mi a különbség?
A home office nem jogi fogalom. A gyakorlatban alkalmi otthoni munkát jelent: a munkavállaló egy-egy napra engedélyt kap, vagy egy belső szabályzat keretet ad rá. A távmunka viszont az Mt. 196. §-ában meghatározott jogintézmény, amelyhez a munkaszerződés kifejezett rendelkezése kell.
A törvényi meghatározás a „munkaidő egy részében” végzett munkát is lefedi, tehát a heti két-három otthoni nappal járó hibrid rend is távmunka, ha a szerződés így szól. Ha a cégnél rendszeres, előre beosztott otthoni napok vannak, de a szerződés hallgat róla, érdemes rendezni: vita esetén nehéz lesz bizonyítani, milyen szabályok érvényesek.
| Szempont | Alkalmi home office | Távmunka |
|---|---|---|
| Jogalap | Eseti engedély, belső szabályzat | Mt. 196. §, munkaszerződés |
| Rendszeresség | Eseti | Rendszeres vagy teljes munkaidős |
| Utasítási jog, ellenőrzés | Az általános szabályok szerint | Az Mt. 196. § (3) alapszabályai, ha másban nem állapodtok meg |
| Igazolás nélküli költségtérítés | Nem alkalmazható, mert az szja-törvény a munkaszerződés szerinti távmunkához köti | Havonta a minimálbér 10 százalékáig |
| Munkavédelem | Általános szabályok | Mvt. 86/A–86/C. § különös szabályai |
Mit írj a munkaszerződésbe?
Az Mt. csak azt mondja ki, hogy a távmunkát a munkaszerződésben kell rögzíteni, a részleteket a felekre bízza. A törvényi alapszabályoktól (egyharmados telephelyi arány, távoli ellenőrzés) meg is lehet állapodással térni, ezért a jó szerződés ezeket kifejezetten rendezi. Ellenőrzőlista:
- A távmunka ténye és helye: a lakcím, vagy annak szabálya, hogyan választhat helyet a munkavállaló, és kell-e bejelentenie a változást.
- Arány és beosztás: hány nap telephelyi munka van hetente vagy évente, és ki dönt a beosztásról.
- Utasítási jog: a feladatok kijelölésén túl adhat-e a munkáltató utasítást a munkaszervezésre (például kötelező online jelenléti idő).
- Ellenőrzés: milyen informatikai eszközzel, és hogyan jelenti be előre a munkáltató a helyszíni ellenőrzést.
- Eszközök: ki adja a laptopot, a telefont, az internetet, ki felel a meghibásodásért és a visszaszolgáltatásért.
- Költségtérítés: átalány vagy tételes elszámolás, összeg, arányosítás.
- Munkaidő és elérhetőség: munkaidő-nyilvántartás módja, elérhetőségi sáv.
- Adat- és informatikai biztonság: VPN, jelszókezelés, céges adatok tárolása otthon.
- Külföldről végzett munka: tiltott, engedélyköteles, vagy évente legfeljebb hány napig megengedett.
Mintaszöveg (Minta Kft., kiindulópontnak, nem jogi tanácsnak):
„A Munkavállaló a munkaidő egy részében távmunkát végez az Mt. 196. §-a szerint. A távmunkavégzés helye a Munkavállaló lakóhelye: [cím]. A Munkavállaló hetente két munkanapon, a Munkáltató által legalább egy héttel előre közölt napokon a Munkáltató székhelyén dolgozik. A Munkáltató a munkavégzést informatikai eszközzel ellenőrzi; helyszíni ellenőrzést legalább 48 órával korábban, írásban jelez. A Munkáltató a távmunkavégzés költségeinek fedezésére havi [összeg] forint költségtérítést fizet, a távmunkával érintett napokkal arányosan. Külföldről történő munkavégzés kizárólag a Munkáltató előzetes írásbeli engedélyével lehetséges.”
Utasítási jog és ellenőrzés távmunkában
Ha a szerződés nem rendelkezik másként, az Mt. 196. § (3) bekezdése szerint a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, az ellenőrzést pedig távolról, számítástechnikai eszközzel gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy alapesetben a munkavállaló maga osztja be a munkáját; ha a cégnek fix jelenléti időre van szüksége, azt rögzíteni kell.
A távmunka helyén végzett ellenőrzés nem róhat aránytalan terhet a munkavállalóra vagy az ingatlant használó más személyekre (Mt. 196. § (4)). A munkáltatónak emellett biztosítania kell, hogy a távmunkás beléphessen a telephelyre és kapcsolatot tarthasson a kollégáival, és minden olyan tájékoztatást meg kell kapnia, amelyet a többi munkavállaló megkap (Mt. 196. § (3) d) és (5)).
Az ellenőrzés általános szabálya az Mt. 11/A. §-a: a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, technikai eszköz alkalmazásáról a munkáltatónak előzetesen írásban tájékoztatnia kell, a munkavégzésre adott számítástechnikai eszközön pedig csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Képernyőfigyelő vagy billentyűzetnaplózó szoftver bevezetése előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot is érdemes végezni.
Munkavédelem: a felelősség otthon is a munkáltatóé
A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) általános elve, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése a munkáltató felelőssége. A távmunkára vonatkozó eltéréseket az Mvt. 86/A–86/C. §-a tartalmazza. Ha a munkavállaló saját eszközével dolgozik, a munkáltató a kockázatértékelés során győződik meg annak biztonságos állapotáról, a fenntartásáról pedig a munkavállaló gondoskodik (86/A. § (2)); a munkáltató tájékoztatja a munkavédelmi érdekképviseleti lehetőségekről (86/A. § (3)). Számítástechnikai eszközzel végzett távmunkánál a munkáltató írásban tájékoztat a biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállaló ezek figyelembevételével választja meg a munkavégzés helyét, és a munkavédelmi szabályok betartását a munkáltató eltérő megállapodás hiányában távolról ellenőrizheti (86/B. §). Más távmunkánál a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (86/C. §).
A gyakorlatban ez a következőket jelenti: írásos munkavédelmi tájékoztató a távmunka sajátosságaira (képernyős munka, ergonómia, elektromos biztonság), kockázatértékelés, és érdemes dokumentált nyilatkozatot kérni a munkahely kialakításáról. Ha a munkavállaló saját eszközt használ, ezt a megállapodásban rögzíteni kell.
Költségtérítés és adómentes átalány
Az Mt. 51. § (2) bekezdés a) pontja alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget. Távmunkánál ez jellemzően az áram, a fűtés, az internet és az eszközhasználat része.
Az szja-törvény 3. számú melléklete (II. fejezet 11. pont) szerint a munkaszerződés alapján távmunkát végző munkavállalónak távmunka címén fizetett költségtérítésből igazolás nélkül elszámolható a felek által előre meghatározott, de havonta legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százaléka. 2026-ban a minimálbér havi 322 800 forint, így a felső határ 32 280 forint. Ha a távmunka nem érinti az egész hónapot, az összeget a távmunkás napokkal arányosítani kell. Az átalány helyett tételes elszámolás is lehetséges (például a lakás alapterületéhez és a munkaidőhöz arányosított rezsi), de a NAV tájékoztatója szerint az átalány feltétele, hogy a munkavállaló az adott hónapban ne számoljon el más, a törvényben nevesített költséget.
| Átalány | Tételes elszámolás | |
|---|---|---|
| Adminisztráció | Alacsony, nem kell számla | Számlák, arányosítási számítás |
| Felső határ | 2026-ban havi 32 280 Ft, arányosítva | A ténylegesen igazolt, munkához kapcsolódó költség |
| Kinek jó? | Hibrid és teljes távmunka, egyszerű bérszámfejtés | Ha a tényleges költség jelentősen magasabb |
Az átalány a bérköltség része lesz; hogy összességében mennyibe kerül egy munkavállaló, azt a bérköltség-számításról szóló cikkünk részletezi. Ha a bérstruktúrát egyébként is átnézed, érdemes a bértranszparencia-irányelv követelményeivel együtt kezelni, mert a juttatások összehasonlíthatósága ott is szempont.
Külföldről dolgozás: ahol a legtöbb a kockázat
A „nyáron a tengerpartról dolgozom” kérés munkajogilag egyszerűnek tűnik, de három külön területet érint:
- Társadalombiztosítás: az uniós koordinációs szabályok (883/2004/EK rendelet) főszabálya, hogy a munkavállaló annak az államnak a rendszerébe tartozik, ahol fizikailag dolgozik. A határon átnyúló távmunkáról 2023. július 1-jétől uniós keretmegállapodás él, amely kérelemre a munkaidő 50 százalékáig megengedi a munkáltató szerinti tb-rendszer megtartását, de csak az aláíró államok között. Az A1 igazolást előre kell kérni.
- Adózás: hogy hol adózik a bér, azt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény dönti el; hosszabb külföldi tartózkodásnál az adott ország adóztatási joga is megnyílhat.
- Telephely-kockázat: ha egy munkavállaló tartósan külföldről végez érdemi, akár szerződéskötési tevékenységet, a cégnek ott adóköteles telephelye keletkezhet.
Ehhez jön az informatikai biztonság: külföldi nyilvános hálózat, uniós határon kívüli adattovábbítás. A céges szabályzatban ezért érdemes rögzíteni az engedélyezési rendet, az évente engedett napok számát és az országkört. A kibertámadások kockázatáról a NIS2-kötelezettségekről szóló cikkünk ad áttekintést.
Gyakorlati lépések a munkáltatónak
- Mérd fel, kik dolgoznak ténylegesen rendszeresen otthonról, és van-e erről szerződéses rendelkezés.
- Készíts távmunka-szabályzatot (helyszín, beosztás, eszközök, ellenőrzés, külföld), és a szerződésmódosításokban hivatkozz rá.
- Döntsd el a költségtérítés módját, és egyeztesd a bérszámfejtéssel az arányosítást.
- Végezd el a munkavédelmi oktatást és dokumentáld a munkahely kialakítását.
- Évente vizsgáld felül: a minimálbér változásával az átalány felső határa is változik.
További munkajogi és HR-témák a Munka és HR rovatban. A törvény szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.
A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a home office és a távmunka között?
A távmunka az Mt. 196. §-ában szabályozott jogintézmény, amelyet a munkaszerződésben kell rögzíteni. A home office nem jogi fogalom, a gyakorlatban alkalmi, eseti engedéllyel végzett otthoni munkát jelent.
Mennyi adómentes költségtérítés adható távmunkára 2026-ban?
Igazolás nélkül havonta legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százaléka, 2026-ban 32 280 forint. Ha a távmunka nem érinti az egész hónapot, a távmunkás napokkal arányosítani kell.
Hány napot kell bejárni a telephelyre távmunkában?
Eltérő megállapodás hiányában a távmunkás az éves munkanapok legfeljebb egyharmadán dolgozik a munkáltató telephelyén (Mt. 196. § (3)). A felek ettől szerződésben eltérhetnek.
Ellenőrizheti-e a munkáltató a távmunkás otthonát?
Igen, de az ellenőrzés nem róhat aránytalan terhet a munkavállalóra vagy az ingatlant használó más személyekre (Mt. 196. § (4)). Alapesetben az ellenőrzés távolról, informatikai eszközzel történik.
Dolgozhat-e a munkavállaló külföldről?
Csak ha a munkáltató engedi, és érdemes előre rendezni a társadalombiztosítást (A1 igazolás), az adózást és a telephely-kockázatot. Ezt a távmunka-szabályzatban vagy a szerződésben célszerű rögzíteni.
A szerző
PRwaveA PRwave szerkesztősége a sajtókapcsolatok, a válságkommunikáció és a marketingkommunikáció gyakorlati kérdéseiről ír. A jogszabályi és hatósági tudnivalókat a hatályos szövegből és a hivatalos tájékoztatókból dolgozzuk fel, a forrásokat a cikkekben megjelöljük.
