PRwave Üzlet, gazdaság, kommunikáció

E-számla és online számla: mit kell tudnia egy cégnek 2026-ban?

Magyarországon ma minden számla adatai eljutnak a NAV-hoz, de az e-számla még nem kötelező. A ViDA-csomag miatt ez megváltozik: a NAV koncepciója szerint a belföldi cégek közötti számlázás is strukturált, EN 16931-es e-számlára áll át.

Könyvelőiroda laptoppal és archiváló dobozba kerülő papírszámlákkal az e-számlázás előtt

A magyar cégek két, gyakran összekevert kötelezettséggel élnek együtt: az online számlaadat-szolgáltatással, amelyen keresztül a NAV minden kiállított számla adatát megkapja, és az elektronikus számlával, amely a számla formáját jelenti. Az előbbi 2021 óta szinte minden számlára kiterjed, az utóbbi ma még a felek megállapodásán múlik. Az uniós ViDA-csomag miatt a kettő összeér: a NAV koncepciója szerint a belföldi cégek közötti számlázás is kötelezően strukturált e-számlára vált.

Röviden

  • 2021. január 4. óta az Áfa tv. számlázási szabályai alá eső minden számla adatát jelenteni kell a NAV-nak, a magánszemélynek és külföldi vevőnek kiállítottakét is.
  • Számlázóprogramból a jelentés a kiállításkor, automatikusan megy; a kézi számlát 500 ezer forint áfa felett a következő naptári napon, alatta négy naptári napon belül kell rögzíteni.
  • Ma e-számla minden elektronikusan kibocsátott és befogadott számla, egy e-mailben küldött PDF is, ha a vevő elfogadja.
  • A ViDA szerint 2030. július 1-jétől a határon átnyúló B2B ügyletekről EN 16931-es e-számla kell, a teljesítést követő 10 napon belül.
  • A NAV koncepciója a belföldi B2B számlázást is kötelező, XML-alapú e-számlára állítaná át, e-mailes küldés nélkül; kezdőnapot még nem rögzít.

Online számla: mit és mikor kell jelenteni?

Az online számlaadat-szolgáltatás nem számlázási forma, hanem adatküldés: a számla adatai a NAV Online Számla rendszerébe kerülnek. A NAV tájékoztatója szerint 2021. január 4-től a kötelezettség nemcsak a belföldi adóalany vevőknek kiállított számlákra vonatkozik, hanem minden, az Áfa tv. számlázási szabályai alá tartozó számlára: a belföldi ügyletekre (az adómentes és a fordított adózású ügyleteket is beleértve), a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre és az exportra is.

Hogyan készült a számla? Adatszolgáltatási határidő
Számlázóprogrammal A kiállításkor azonnal, emberi beavatkozás nélkül
Kézzel (nyomtatvány), legalább 500 ezer forint áthárított áfával A kibocsátást követő naptári napon belül
Kézzel, 500 ezer forint alatti áfával vagy áfa nélkül A kibocsátást követő négy naptári napon belül

A NAV 2026-os számlázási füzete szerint olyan programmal, amely nem tud online adatot szolgáltatni, adatszolgáltatás alá eső számlát nem lehet kiállítani. A mulasztásért az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. 2026-tól új adatmezők is megjelentek: jogutódlásnál és áfacsoportnál a jogelőd, illetve a csoporttagok adószámát is jelenteni kell.

Fontos különbség: a számla kiállítási határideje ettől független. Ha az ellenértéket a teljesítés után fizetik, és a számla áfát tartalmaz, a számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kibocsátani.

Mi számít ma e-számlának?

Az Áfa tv. szerint elektronikus számla minden olyan számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A NAV példája szerint ide tartozik az e-mailben küldött számla is, akkor is, ha az egy papírszámla szkennelt változata. Ma három szabályra kell figyelni:

  • A vevő beleegyezése. E-számlát csak akkor bocsáthatsz ki, ha a vevő elfogadja; ez hallgatólagos is lehet, például ha kifizeti a kapott számlát. EDI-rendszernél előzetes írásbeli megállapodás kell.
  • Hitelesség és sértetlenség. Minősített elektronikus aláírással vagy EDI-n küldött számlánál ez a törvény erejénél fogva teljesül; egyéb e-számlánál üzleti ellenőrzési eljárással (például a megrendelés, a szállítólevél és a fizetés összevetésével) igazolható.
  • Elektronikus megőrzés. Az e-számlát a kibocsátónak és a befogadónak is elektronikusan kell megőriznie; kinyomtatva nem lesz belőle papírszámla.

Az archiválás technikai oldalát érdemes időben átgondolni; a lehetőségekről a felhő vagy saját szerver cikkünk ír.

Közüzemi számlák: itt már nincs választás

Egy területen már ma kötelező az e-számla. Az áram- és gázszolgáltatók 2025 óta, a víziközmű-szolgáltatók 2026. január 1-jétől a nem lakossági felhasználóknak kizárólag elektronikus számlát bocsátanak ki. Cégként ezért legyen olyan, rendszeresen figyelt e-mail-cím vagy fogadófelület, amelyet a szolgáltatónál megadtál, és amelyből a számlák eljutnak a könyveléshez. Az elektronikusan kapott közüzemi számlát a befogadónak is elektronikusan kell megőriznie.

ViDA: mit ír elő az unió?

A ViDA (VAT in the Digital Age) csomagot a Tanács 2025. március 11-én fogadta el: a (EU) 2025/516 irányelvet, a 2025/517 rendeletet és a 2025/518 végrehajtási rendeletet. A jogszabályok 2025. március 25-én jelentek meg a Hivatalos Lapban, és 2025. április 14-én léptek hatályba. Az Európai Bizottság ütemezése szerint:

Időpont Mi változik?
2025. április 14. A tagállamok bizonyos feltételekkel kötelező belföldi e-számlázást vezethetnek be.
2027. január 1. Kisebb pontosítások az OSS- és IOSS-rendszert használóknak.
2028. július 1. Platformgazdaság: a rövid távú szálláskiadást és a személyszállítást közvetítő platform vélelmezett értékesítő lehet (a tagállamok 2030. január 1-ig halaszthatják); bővül az egyablakos (OSS) rendszer.
2030. július 1. Digitális adatszolgáltatás: a határon átnyúló B2B ügyletekről EN 16931 szabvány szerinti e-számla, a vevő beleegyezése nélkül.
2035. január 1. A meglévő nemzeti valós idejű adatszolgáltatási rendszereket eddig kell az uniós szabványhoz igazítani.

A magyar koncepció: belföldön is kötelező e-számla

A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. november 21-én tette közzé a hazai bevezetés koncepcióját, véleményezésre 2026. január 20-ig volt lehetőség. A társadalmi egyeztetéssel kiegészített változat 2026 márciusában, a NAV tájékoztató kiadványa 2026 júliusában került fel a NAV oldalára. A koncepció maga is jelzi, hogy nem végleges álláspont, de az irány egyértelmű:

  • Kötelező e-számla a belföldi cégek közötti, a belföldi és uniós cégek közötti, valamint a cégek és állami intézmények közötti (B2G) ügyletekben.
  • A számla jogilag hiteles tartalma az EN 16931 szabványra épülő XML lesz; a számlázóprogram minden számlát ebben a szerkezetben állít elő, a számlakép csak ebből készülhet.
  • Számlát csak biztonságos, titkosított és hitelesített csatornán lehet küldeni, e-mailben nem.
  • Kiállítás előtt ellenőrizni kell a vevő adószámát és fogadási pontját; nem létező adószámra nem lehet számlát kiállítani.
  • Uniós ügyleteknél a kiállítási határidő a teljesítést követő 10 nap, belföldön marad a 8 nap.
  • Magánszemélynek és EU-n kívüli vevőnek továbbra is adható papírszámla; a belföldi magánszemély kérésére e-számla jár.
  • Magyarország csatlakozik a Peppol-hálózathoz, de a Peppol a cégeknek lehetőség lesz, nem kötelezettség, és kötelező szolgáltatót sem írnak elő.

A NAV átalakító megoldást ígér a mai Online Számla-adatszerkezet és az új, EN 16931-es szerkezet között, valamint részletes mezőmegfeleltetést a szoftverfejlesztőknek. Bevezetési dátumot a koncepció nem tartalmaz; az uniós határidők alapján a határon átnyúló ügyletekre legkésőbb 2030. július 1-jére el kell készülni.

Ma és a ViDA után: a fő különbségek

Szempont 2026-ban A NAV ViDA-koncepciója szerint
Belföldi B2B számla formája Papír vagy e-számla, a vevő beleegyezésével Kötelező strukturált e-számla (XML)
Küldés módja Bármilyen, e-mail is Csak biztonságos, hitelesített csatorna
A számla hiteles példánya A kiállított dokumentum Az EN 16931-re épülő XML
Adatszolgáltatás Online Számla, saját magyar adatszerkezettel Az e-számlából, egységes szerkezetben
Vevő oldala Befogadás bármilyen formában Minden cégnek tudnia kell e-számlát fogadni és feldolgozni

A legnagyobb munkát a befogadói oldal adja: ma sok cégnél a beérkező számlákat kézzel rögzítik a könyvelőprogramba. A koncepció szerint ezt a gépi feldolgozás váltja fel, a NAV pedig archiválási szolgáltatást is kínálna.

Mit tegyen most egy cég?

  1. Kérdezd meg a számlázóprogram és az ügyviteli rendszer szállítóját, mikor és hogyan tervez EN 16931-es XML-t előállítani és fogadni.
  2. Mérd fel, hány beérkező számla jön ma papíron vagy PDF-ben, és ki rögzíti őket. Ezek a folyamatok alakulnak át leginkább.
  3. Tartsd naprakészen a vevők adószámát a törzsadatokban; az előzetes vevőazonosítás erre épül majd.
  4. Tisztázd az elektronikus archiválás helyét és felelősét.
  5. Kövesd a NAV ViDA-oldalát, mert a menetrend ott jelenik meg először.

A digitális ügyintézés többi kötelező eleméről a Cégkapu és e-aláírás cikkünk ad áttekintést.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.

Gyakori kérdések

Mi a különbség az online számla és az e-számla között?

Az online számla adatszolgáltatás: a számla adatai a NAV rendszerébe kerülnek. Az e-számla a számla formája: elektronikusan bocsátják ki és fogadják be.

E-számlának számít egy e-mailben küldött PDF?

A mai szabályok szerint igen, ha a vevő elfogadja. A NAV ViDA-koncepciója szerint a jövőben a belföldi cégek közötti számlát nem lehet majd e-mailben küldeni.

Mikor lesz kötelező az e-számla Magyarországon?

Határon átnyúló B2B ügyletekre az uniós szabály szerint 2030. július 1-jétől. A belföldi B2B e-számla kezdőnapját a NAV 2026-os koncepciója még nem rögzíti.

Kell online számlát jelenteni magánszemélynek kiállított számláról?

Igen. 2021. január 4. óta a magánszemélynek kiállított számlák adatait is jelenteni kell a NAV-nak.

Mi az EN 16931?

Az uniós e-számla-szabvány, amely meghatározza a strukturált számla adattartalmát. A ViDA szerint a határon átnyúló B2B e-számláknak ennek kell megfelelniük.

A szerző

netring