E-számla és online számla: mit kell tudnia egy cégnek 2026-ban?
Magyarországon ma minden számla adatai eljutnak a NAV-hoz, de az e-számla még nem kötelező. A ViDA-csomag miatt ez megváltozik: a NAV koncepciója szerint a belföldi cégek közötti számlázás is strukturált, EN 16931-es e-számlára áll át.
A magyar cégek két, gyakran összekevert kötelezettséggel élnek együtt: az online számlaadat-szolgáltatással, amelyen keresztül a NAV minden kiállított számla adatát megkapja, és az elektronikus számlával, amely a számla formáját jelenti. Az előbbi 2021 óta szinte minden számlára kiterjed, az utóbbi ma még a felek megállapodásán múlik. Az uniós ViDA-csomag miatt a kettő összeér: a NAV koncepciója szerint a belföldi cégek közötti számlázás is kötelezően strukturált e-számlára vált.
Röviden
- 2021. január 4. óta az Áfa tv. számlázási szabályai alá eső minden számla adatát jelenteni kell a NAV-nak, a magánszemélynek és külföldi vevőnek kiállítottakét is.
- Számlázóprogramból a jelentés a kiállításkor, automatikusan megy; a kézi számlát 500 ezer forint áfa felett a következő naptári napon, alatta négy naptári napon belül kell rögzíteni.
- Ma e-számla minden elektronikusan kibocsátott és befogadott számla, egy e-mailben küldött PDF is, ha a vevő elfogadja.
- A ViDA szerint 2030. július 1-jétől a határon átnyúló B2B ügyletekről EN 16931-es e-számla kell, a teljesítést követő 10 napon belül.
- A NAV koncepciója a belföldi B2B számlázást is kötelező, XML-alapú e-számlára állítaná át, e-mailes küldés nélkül; kezdőnapot még nem rögzít.
Online számla: mit és mikor kell jelenteni?
Az online számlaadat-szolgáltatás nem számlázási forma, hanem adatküldés: a számla adatai a NAV Online Számla rendszerébe kerülnek. A NAV tájékoztatója szerint 2021. január 4-től a kötelezettség nemcsak a belföldi adóalany vevőknek kiállított számlákra vonatkozik, hanem minden, az Áfa tv. számlázási szabályai alá tartozó számlára: a belföldi ügyletekre (az adómentes és a fordított adózású ügyleteket is beleértve), a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre és az exportra is.
| Hogyan készült a számla? | Adatszolgáltatási határidő |
|---|---|
| Számlázóprogrammal | A kiállításkor azonnal, emberi beavatkozás nélkül |
| Kézzel (nyomtatvány), legalább 500 ezer forint áthárított áfával | A kibocsátást követő naptári napon belül |
| Kézzel, 500 ezer forint alatti áfával vagy áfa nélkül | A kibocsátást követő négy naptári napon belül |
A NAV 2026-os számlázási füzete szerint olyan programmal, amely nem tud online adatot szolgáltatni, adatszolgáltatás alá eső számlát nem lehet kiállítani. A mulasztásért az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. 2026-tól új adatmezők is megjelentek: jogutódlásnál és áfacsoportnál a jogelőd, illetve a csoporttagok adószámát is jelenteni kell.
Fontos különbség: a számla kiállítási határideje ettől független. Ha az ellenértéket a teljesítés után fizetik, és a számla áfát tartalmaz, a számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kibocsátani.
Mi számít ma e-számlának?
Az Áfa tv. szerint elektronikus számla minden olyan számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A NAV példája szerint ide tartozik az e-mailben küldött számla is, akkor is, ha az egy papírszámla szkennelt változata. Ma három szabályra kell figyelni:
- A vevő beleegyezése. E-számlát csak akkor bocsáthatsz ki, ha a vevő elfogadja; ez hallgatólagos is lehet, például ha kifizeti a kapott számlát. EDI-rendszernél előzetes írásbeli megállapodás kell.
- Hitelesség és sértetlenség. Minősített elektronikus aláírással vagy EDI-n küldött számlánál ez a törvény erejénél fogva teljesül; egyéb e-számlánál üzleti ellenőrzési eljárással (például a megrendelés, a szállítólevél és a fizetés összevetésével) igazolható.
- Elektronikus megőrzés. Az e-számlát a kibocsátónak és a befogadónak is elektronikusan kell megőriznie; kinyomtatva nem lesz belőle papírszámla.
Az archiválás technikai oldalát érdemes időben átgondolni; a lehetőségekről a felhő vagy saját szerver cikkünk ír.
Közüzemi számlák: itt már nincs választás
Egy területen már ma kötelező az e-számla. Az áram- és gázszolgáltatók 2025 óta, a víziközmű-szolgáltatók 2026. január 1-jétől a nem lakossági felhasználóknak kizárólag elektronikus számlát bocsátanak ki. Cégként ezért legyen olyan, rendszeresen figyelt e-mail-cím vagy fogadófelület, amelyet a szolgáltatónál megadtál, és amelyből a számlák eljutnak a könyveléshez. Az elektronikusan kapott közüzemi számlát a befogadónak is elektronikusan kell megőriznie.
ViDA: mit ír elő az unió?
A ViDA (VAT in the Digital Age) csomagot a Tanács 2025. március 11-én fogadta el: a (EU) 2025/516 irányelvet, a 2025/517 rendeletet és a 2025/518 végrehajtási rendeletet. A jogszabályok 2025. március 25-én jelentek meg a Hivatalos Lapban, és 2025. április 14-én léptek hatályba. Az Európai Bizottság ütemezése szerint:
| Időpont | Mi változik? |
|---|---|
| 2025. április 14. | A tagállamok bizonyos feltételekkel kötelező belföldi e-számlázást vezethetnek be. |
| 2027. január 1. | Kisebb pontosítások az OSS- és IOSS-rendszert használóknak. |
| 2028. július 1. | Platformgazdaság: a rövid távú szálláskiadást és a személyszállítást közvetítő platform vélelmezett értékesítő lehet (a tagállamok 2030. január 1-ig halaszthatják); bővül az egyablakos (OSS) rendszer. |
| 2030. július 1. | Digitális adatszolgáltatás: a határon átnyúló B2B ügyletekről EN 16931 szabvány szerinti e-számla, a vevő beleegyezése nélkül. |
| 2035. január 1. | A meglévő nemzeti valós idejű adatszolgáltatási rendszereket eddig kell az uniós szabványhoz igazítani. |
A magyar koncepció: belföldön is kötelező e-számla
A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. november 21-én tette közzé a hazai bevezetés koncepcióját, véleményezésre 2026. január 20-ig volt lehetőség. A társadalmi egyeztetéssel kiegészített változat 2026 márciusában, a NAV tájékoztató kiadványa 2026 júliusában került fel a NAV oldalára. A koncepció maga is jelzi, hogy nem végleges álláspont, de az irány egyértelmű:
- Kötelező e-számla a belföldi cégek közötti, a belföldi és uniós cégek közötti, valamint a cégek és állami intézmények közötti (B2G) ügyletekben.
- A számla jogilag hiteles tartalma az EN 16931 szabványra épülő XML lesz; a számlázóprogram minden számlát ebben a szerkezetben állít elő, a számlakép csak ebből készülhet.
- Számlát csak biztonságos, titkosított és hitelesített csatornán lehet küldeni, e-mailben nem.
- Kiállítás előtt ellenőrizni kell a vevő adószámát és fogadási pontját; nem létező adószámra nem lehet számlát kiállítani.
- Uniós ügyleteknél a kiállítási határidő a teljesítést követő 10 nap, belföldön marad a 8 nap.
- Magánszemélynek és EU-n kívüli vevőnek továbbra is adható papírszámla; a belföldi magánszemély kérésére e-számla jár.
- Magyarország csatlakozik a Peppol-hálózathoz, de a Peppol a cégeknek lehetőség lesz, nem kötelezettség, és kötelező szolgáltatót sem írnak elő.
A NAV átalakító megoldást ígér a mai Online Számla-adatszerkezet és az új, EN 16931-es szerkezet között, valamint részletes mezőmegfeleltetést a szoftverfejlesztőknek. Bevezetési dátumot a koncepció nem tartalmaz; az uniós határidők alapján a határon átnyúló ügyletekre legkésőbb 2030. július 1-jére el kell készülni.
Ma és a ViDA után: a fő különbségek
| Szempont | 2026-ban | A NAV ViDA-koncepciója szerint |
|---|---|---|
| Belföldi B2B számla formája | Papír vagy e-számla, a vevő beleegyezésével | Kötelező strukturált e-számla (XML) |
| Küldés módja | Bármilyen, e-mail is | Csak biztonságos, hitelesített csatorna |
| A számla hiteles példánya | A kiállított dokumentum | Az EN 16931-re épülő XML |
| Adatszolgáltatás | Online Számla, saját magyar adatszerkezettel | Az e-számlából, egységes szerkezetben |
| Vevő oldala | Befogadás bármilyen formában | Minden cégnek tudnia kell e-számlát fogadni és feldolgozni |
A legnagyobb munkát a befogadói oldal adja: ma sok cégnél a beérkező számlákat kézzel rögzítik a könyvelőprogramba. A koncepció szerint ezt a gépi feldolgozás váltja fel, a NAV pedig archiválási szolgáltatást is kínálna.
Mit tegyen most egy cég?
- Kérdezd meg a számlázóprogram és az ügyviteli rendszer szállítóját, mikor és hogyan tervez EN 16931-es XML-t előállítani és fogadni.
- Mérd fel, hány beérkező számla jön ma papíron vagy PDF-ben, és ki rögzíti őket. Ezek a folyamatok alakulnak át leginkább.
- Tartsd naprakészen a vevők adószámát a törzsadatokban; az előzetes vevőazonosítás erre épül majd.
- Tisztázd az elektronikus archiválás helyét és felelősét.
- Kövesd a NAV ViDA-oldalát, mert a menetrend ott jelenik meg először.
A digitális ügyintézés többi kötelező eleméről a Cégkapu és e-aláírás cikkünk ad áttekintést.
A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az online számla és az e-számla között?
Az online számla adatszolgáltatás: a számla adatai a NAV rendszerébe kerülnek. Az e-számla a számla formája: elektronikusan bocsátják ki és fogadják be.
E-számlának számít egy e-mailben küldött PDF?
A mai szabályok szerint igen, ha a vevő elfogadja. A NAV ViDA-koncepciója szerint a jövőben a belföldi cégek közötti számlát nem lehet majd e-mailben küldeni.
Mikor lesz kötelező az e-számla Magyarországon?
Határon átnyúló B2B ügyletekre az uniós szabály szerint 2030. július 1-jétől. A belföldi B2B e-számla kezdőnapját a NAV 2026-os koncepciója még nem rögzíti.
Kell online számlát jelenteni magánszemélynek kiállított számláról?
Igen. 2021. január 4. óta a magánszemélynek kiállított számlák adatait is jelenteni kell a NAV-nak.
Mi az EN 16931?
Az uniós e-számla-szabvány, amely meghatározza a strukturált számla adattartalmát. A ViDA szerint a határon átnyúló B2B e-számláknak ennek kell megfelelniük.



