KIVA vagy TAO: melyik adózás éri meg egy kft.-nek?

Egy kft. két nyereségadó közül választhat: a 9 százalékos társasági adó (TAO) és a 10 százalékos kisvállalati adó (KIVA) között. A KIVA a bérek utáni 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kiváltja, és a cégben hagyott nyereséget nem adóztatja, ezért bérigényes, újrabefektető cégeknél többnyire olcsóbb. Ahol kevés a bér és sok a kifizetett osztalék, ott a TAO jöhet ki jobban.

Mit adóztat a TAO, és mit a KIVA?

A társasági adó a klasszikus nyereségadó. Alapja a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény, a törvényben felsorolt növelő és csökkentő tételekkel korrigálva. A kulcs a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-a szerint 9 százalék. A bérek után a cég ezen felül 13 százalék szochót fizet (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1)).

A kisvállalati adó logikája más. A 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. §-a szerint az adó alapja elsősorban:

• a személyi jellegű ráfordítás, amely a társadalombiztosítási törvény szerint járulékalapot képez (gyakorlatilag a bérköltség);
• az adóévben jóváhagyott osztalék;
• a tőkekivonás, valamint további korrekciók: például a nem vállalkozási célú költségek, a bírságok és késedelmi kamatok, illetve a leírt követelések egy része.

A tőkebevonás (például törzstőke-emelés) csökkenti az alapot. A KIVA mértéke az alap 10 százaléka. Cserébe a cég nem fizet társasági adót és szochót (Katv. 21. § (2)). A cégben maradó, újra befektetett nyereség így addig nem adózik, amíg ki nem veszik.

Ki léphet be a KIVA-ba 2026-ban?

A belépési feltételek a Katv. 16. § (2) bekezdésében vannak. A választás adóévre szól, és a cégnek egyszerre kell teljesítenie a következőket:

Feltétel	Értékhatár, szabály
Átlagos statisztikai állományi létszám az előző adóévben	várhatóan legfeljebb 100 fő
Bevétel az előző adóévben	várhatóan legfeljebb 6 milliárd forint
Mérlegfőösszeg	várhatóan legfeljebb 6 milliárd forint
Üzleti év	azonos a naptári évvel
Adószám	az előző két naptári évben nem törölték végleg
Ellenőrzött külföldi társaság	az előző adóévben nincs
Kapcsolt vállalkozások	a létszámot és a bevételt össze kell számítani (16. § (3))

A bejelentés elektronikusan megy a NAV-hoz. A KIVA-alanyiság a bejelentést követő hónap első napján jön létre (19. § (1)), tehát év közben is át lehet térni. Nem jogszerű a bejelentés, ha a cégnek aznap 1 millió forintot meghaladó végrehajtható nettó adótartozása van (19. § (4)). A választás a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható.

Mikor esik ki egy cég a KIVA-ból?

A kilépési értékhatárok magasabbak a belépésieknél. A Katv. 19. § (5) bekezdése szerint az alanyiság megszűnik többek között, ha:

• a bevétel meghaladja a 12 milliárd forintot (a túllépést megelőző nappal, negyedév első napjára vetítve);
• a létszám a 200 főt meghaladja (annak a hónapnak az utolsó napjával);
• a cég végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alá kerül;
• az év végén 1 millió forintnál nagyobb végrehajtható nettó adótartozása van (a negyedév utolsó napjával).

Önkéntes kilépést csak az adóév december 1. és 20. között lehet bejelenteni, igazolási kérelemnek nincs helye (19. § (2)). Megszűnés után 24 hónapig nem lehet újra KIVA-t választani (19. § (8)). A váltást ezért érdemes több évre előre végiggondolni.

Példaszámítás: ugyanaz a cég kétféle adózással

Vegyünk egy kitalált Minta Kft.-t: az éves bruttó bérköltség 24 millió forint, az adózás előtti eredmény 10 millió forint. Az egyszerűség kedvéért nincs adóalap-korrekció, kedvezmény vagy tőkemozgás. Két esetet nézünk: a nyereség a cégben marad, illetve 9 millió forint osztalékot hagynak jóvá.

Tétel	TAO, nincs osztalék	KIVA, nincs osztalék	TAO, 9 millió osztalék	KIVA, 9 millió osztalék
Szocho a bérek után (13%)	3 120 000 Ft	0 Ft	3 120 000 Ft	0 Ft
Társasági adó (9% × 10 millió)	900 000 Ft	0 Ft	900 000 Ft	0 Ft
KIVA a bérek után (10% × 24 millió)	–	2 400 000 Ft	–	2 400 000 Ft
KIVA az osztalék után (10% × 9 millió)	–	0 Ft	–	900 000 Ft
Céges adóteher összesen	4 020 000 Ft	2 400 000 Ft	4 020 000 Ft	3 300 000 Ft

A tagnál az osztalék mindkét rendszerben ugyanúgy adózik: 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szocho, amelyet csak a minimálbér 24-szereséig kell megfizetni (Szocho tv. 2. § (2)). 2026-ban a minimálbér havi 322 800 forint (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet), így a felső határ 7 747 200 forint éves jövedelem. A tag szintjén tehát nincs különbség, a döntés a céges terhen múlik.

A példában a KIVA mindkét esetben olcsóbb. Ennek két oka van: a bérek után 10 százalék fizetendő 13 helyett, és a visszatartott nyereség nem adózik. A tényleges számítást mindig a könyvelővel, a valós adóalap-korrekciókkal kell elvégezni.

Mikor éri meg mégis a TAO?

A két kulcsból egy hüvelykujjszabály adódik. A KIVA a béreken 3 százalékpontot spórol, a kifizetett nyereségen viszont 1 százalékponttal drágább (10 a 9 helyett). Ha a cég szinte minden nyereségét kifizeti, a KIVA akkor veszít, ha az éves osztalék nagyjából háromszor akkora, mint a bérköltség. Ez inkább kevés alkalmazottal dolgozó, magas árrésű cégeknél fordul elő, például holdingoknál vagy tanácsadó cégeknél.

Helyzet	Inkább	Miért
Sok alkalmazott, magas bérköltség	KIVA	10% a 13% szocho helyett
A nyereséget fejlesztésre visszaforgatják	KIVA	a bent hagyott nyereség nem adózik
Kevés bér, a nyereség nagy részét évente kifizetik	TAO	9% a 10% helyett a kifizetett nyereségen
Nagy TAO-kedvezmény (fejlesztési tartalék, K+F, beruházási kedvezmény)	TAO	a KIVA-ban ezek nem érvényesíthetők
Korábbi évekből elhatárolt veszteség	TAO	a veszteség a TAO-alapot csökkentheti
Növekedés 100 fő vagy 6 milliárd forint fölé	TAO	a belépési feltételek nem teljesülnek

Ha a választás a jogi formát is érinti, például még nincs cég, előbb érdemes átnézni, hogy kft.-t vagy egyéni vállalkozást érdemes-e indítani. Új cégnél a kft. alapításának lépéseiről külön írtunk.

Bevallás, előleg, iparűzési adó

A KIVA-alany negyedévente fizet előleget, a negyedévet követő hónap 20-áig (Katv. 23. § (1)). Az előleg a negyedév személyi jellegű kifizetéseinek és jóváhagyott osztalékának 10 százaléka. Az éves bevallás határideje az adóévet követő év május 31. (22. § (1)), a 2026-os évről tehát 2027. május 31. A NAV 26KIVA nyomtatványa a 2026-os előleg-esedékességeket április 20-ra, július 20-ra és október 20-ra teszi.

A KIVA a helyi iparűzési adót nem váltja ki. Egy kedvezmény viszont van: a KIVA-alany az iparűzési adó alapját a KIVA-alap 20 százalékkal növelt összegében is megállapíthatja (Htv. 39/B. §). Ez bérigényes cégeknél gyakran kisebb adóalapot ad, mint az árbevételből levezetett általános számítás. A részletekről az iparűzési adóról szóló cikkünkben olvashatsz.

A bérköltség KIVA-alapjáról és a szocho megtakarításáról ad képet, ha előbb kiszámolod, mennyibe kerül egy munkavállaló a cégnek.

Ellenőrzőlista a döntés előtt

1. Számold össze az elmúlt év bérköltségét és a tervezett osztalékot a következő 2–3 évre.
2. Nézd meg, milyen TAO-kedvezményt vettél igénybe eddig, és mekkora az elhatárolt veszteség.
3. Ellenőrizd a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított létszámot és bevételt.
4. Nézd meg a NAV folyószámlát: 1 millió forint feletti végrehajtható tartozással a bejelentés nem jogszerű.
5. Számold ki az iparűzési adót is mindkét változatban.
6. Tervezd be a kilépés időpontját: december 1–20., és a 24 hónapos visszatérési tilalmat.

A kormány 2026. október 27-én benyújtott 2027-es adócsomagja (T/927–T/931, a cikk írásakor még nem elfogadott javaslatok) szerint a 15 százalékos társasági adó csak a legalább 500 millió eurós árbevételű cégekre vonatkozna, a többieknél a kulcs 9 százalék maradna, a KIVA kulcsa és értékhatárai pedig nem változnának. A kkv-k döntését 2027-re tehát várhatóan nem a kulcsok, hanem a saját bér- és osztaléktervük határozza meg.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.