Felszámolás, végelszámolás, csődeljárás: mi a különbség, és mi vár a hitelezőkre?

A három eljárás három különböző helyzetre való. A végelszámolás egy fizetőképes cég önkéntes megszüntetése. A csődeljárás egy bajba jutott cég kísérlete arra, hogy fizetési haladékot kapjon és egyezséget kössön a hitelezőivel. A felszámolás egy fizetésképtelen cég kényszerű megszüntetése, amelyben a hitelezők törvényes sorrendben, gyakran csak részben kapják vissza a pénzüket. Hitelezőként mindháromban határidőre kell bejelenteni a követelést.

A három eljárás egy táblázatban

Végelszámolás: a tagok döntése

A végelszámolás akkor jön szóba, ha a tulajdonosok meg akarják szüntetni a céget, és a vagyon elég a tartozásokra. A végelszámolást a cégbíróság végzése alapján a Cégközlönyben közzéteszik. A közleményben szerepel a hitelezőknek szóló felhívás: a követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül jelentsék be a végelszámolónak.

A Ctv. 106. § (1) szerint a bejelentés akkor is szükséges, ha a követelésről már per vagy hatósági eljárás folyik. A késés nem jár jogvesztéssel. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után viszont az igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért való helytállás szabályai szerint lehet érvényesíteni, ami jóval nehezebb. A végelszámoló a határidő lejárta után 15 napon belül jegyzéket készít a követelésekről, és 45 napon belül értesíti a hitelezőket arról, hogy elismeri-e az igényüket (106. § (2)).

A végelszámolást legfeljebb három év alatt be kell fejezni, különben kényszertörlés indul (105. §). Egyszerűsített végelszámolás akkor lehetséges, ha a cég nem köteles könyvvizsgálatra, és a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül befejezi; ilyenkor nincs külön végelszámoló, a feladatokat az ügyvezető látja el (114. §).

Ha kiderül, hogy a vagyon nem fedezi a tartozásokat, és a tagok a hiányt 30 napon belül nem pótolják, a végelszámoló köteles haladéktalanul felszámolást kérni (Ctv. 108. § (1)). A végelszámolásból így lesz felszámolás.

Csődeljárás: haladék és egyezség

A csődeljárást kizárólag az adós vezetője kérheti, jogi képviselővel (Cstv. 7. § (1)). Célja, hogy a cég fizetési haladékot kapjon, és megállapodjon a hitelezőkkel a tartozások rendezéséről (csődegyezség). A bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki ellenőrzi a cég gazdálkodását.

A hitelezőknek a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteniük a követelésüket az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdete után keletkezett követelésekre 8 munkanap a határidő (Cstv. 10. § (2) f)). A nyilvántartásba vétel feltétele a díj: a követelés 1 százaléka, legalább 10 000 és legfeljebb 200 000 forint, a vagyonfelügyelő számlájára (12. § (1)). Aki nem jelentkezik be időben, annak a követelését nem veszik nyilvántartásba.

Az adóst megillető fizetési haladék alapesetben a csődeljárás közzétételét követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart (10. § (4)). Az adós a csődeljárás kezdetétől számított 90 napon belüli időpontra egyezségi tárgyalást hív össze (17. § (1)). A biztosított és a nem biztosított hitelezői osztály szavazati többségével a haladék a kezdő időponttól számított 240 napig, kétharmados többséggel legfeljebb 365 napig hosszabbítható (18. § (7)–(9)). Ha nem jön létre egyezség, a bíróság megszünteti a csődeljárást, és elrendeli a felszámolást.

Felszámolás: mikor kérheti a hitelező?

A bíróság akkor rendeli el a felszámolást, ha megállapítja az adós fizetésképtelenségét (Cstv. 27. § (1)–(2)). Ilyen eset többek között, ha az adós:

• a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési határidő után 20 napon belül nem fizette és nem vitatta, és a hitelező írásbeli fizetési felszólítására sem teljesített;
• a jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított tartozását határidőre nem fizette;
• ellen eredménytelen volt a végrehajtás;
• a csődegyezségben vállaltakat nem teljesítette.

Az első két esetben a felszámolási kérelem akkor nyújtható be, ha a követelés kamatok nélkül meghaladja a 200 000 forintot (27. § (2b)). A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. A felszámolás kezdő időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. Ekkor a cég összes tartozása lejárttá válik (35. § (1)). Hogy mikor érdemes felszámolást kezdeményezni a fizetési meghagyás vagy a végrehajtás helyett, arról a kintlévőség-kezelésről szóló cikkünkben írtunk.

Hitelezői igénybejelentés felszámolásban: határidő és díj

1. 40 napon belül a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől: ez a rendes határidő (Cstv. 28. § (2) f)). Az így bejelentett követelés a saját helyére kerül a kielégítési sorrendben.
2. 40 és 180 nap között: a felszámoló nyilvántartásba veszi a követelést, de csak akkor fizet rá, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt összes tartozás kiegyenlítése után marad fedezet (37. § (1)).
3. 180 nap után: a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár (37. § (3)).

A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1 százalékát, legalább 20 000 és legfeljebb 400 000 forintot befizesse a bíróság Gazdasági Hivatalának elkülönített számlájára, és ezt igazolja a felszámolónak (46. § (7)). Ha a felszámolást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a követelést ott már nyilvántartásba vették, nem kell újra bejelenteni.

A felszámolás alatt keletkezett, de felszámolási költségnek nem minősülő követeléseket az esedékességtől számított 40 napon belül kell bejelenteni (37. § (2)).

Kielégítési sorrend: ki kap először?

A Cstv. 57. § (1) bekezdése szerint a felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozásokat ebben a sorrendben kell kielégíteni:

Egy csoportot csak akkor kezdenek fizetni, ha az előtte állók teljes kielégítést kaptak; ha a fedezet nem elég, a csoporton belül a követelések arányában osztanak (57. § (4)–(5)), az e) csoporton belül pedig külön belső sorrend is van (57. § (6)). A gyakorlatban egy nagyvállalati beszállító általános követelése az f) sorba kerül, ahová gyakran már alig marad pénz. Egy kis- vagy mikrovállalkozás követelése viszont a d) sorban, a köztartozások előtt áll. Ezért érdemes a bejelentésben jelezni és igazolni a kkv-státuszt.

Mit tegyél hitelezőként?

1. Figyeld a partnereidet a cégjegyzékben és a Cégközlönyben; erről a cég ellenőrzéséről szóló cikkünkben írtunk.
2. A közzétételt követően azonnal számold ki a határidőt (csőd: 30 nap, felszámolás és végelszámolás: 40 nap).
3. Csatold a követelést igazoló iratokat: szerződés, számla, teljesítésigazolás, felszólítás.
4. Fizesd be a nyilvántartásba vételi díjat a megfelelő számlára (csődnél a vagyonfelügyelőé, felszámolásnál a bíróság Gazdasági Hivatalának elkülönített számlája), és igazold.
5. Jelöld meg, melyik kielégítési csoportba tartozik a követelés (például kisvállalkozás, zálogjog).
6. Ha a felszámoló vitatja a követelést, kövesd az értesítést és a bírósági eljárást.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.