A legnagyobb magyar cégek árbevétel szerint: ki van a top 20-ban?

A legnagyobb magyar cégek listáját évek óta ugyanaz a három szereplő vezeti: a MOL, az MVM és az Audi Hungaria. A legfrissebb, teljes egészében nyilvános top 20 a 2024-es árbevételekből készült, és jól mutatja, mennyire a járműipar, az energia és a kereskedelem viszi a hazai nagyvállalati szektort. Alább a táblázat, az ágazati kép és az, hogy a top 20-ban kik a külföldi és kik a hazai tulajdonú cégek.

Melyik rangsor alapján?

Magyarországon több nagyvállalati rangsor készül, és ezek nem mindig adnak azonos sorrendet. A HVG Top 500 és a Figyelő Top 200 a két legismertebb; a BBJ (Budapest Business Journal) Book of Lists kiadványa a Coface Hungary adatszolgáltatásával dolgozik. A különbségek oka a módszertan: van, ahol egyedi (nem konszolidált) beszámolót néznek, máshol cégcsoportot, és eltérhet az is, hogy a nettó árbevételt vagy az összes bevételt veszik alapul.

Egy példa a különbségre: az Audi Hungaria 2024-es árbevétele a Figyelő Top 200-ban 3 531,21 milliárd forint, a BBJ-listán 3 542,06 milliárd forint. A Figyelő a Robert Bosch cégcsoportot szerepelteti 2 213,18 milliárddal, a BBJ a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft.-t 2 219,3 milliárddal. Ezért érdemes mindig megnézni, melyik lista melyik évére és melyik cégformájára hivatkozol.

A 2025-ös üzleti évről a HVG Top 500 2026. november 5-én jelent meg. A szabadon olvasható összefoglaló szerint a MOL továbbra is listavezető, de konszolidált árbevétele 482 milliárd forinttal csökkent; a 10. helyre került Moltrade-Mineralimpex Zrt. árbevétele 914 milliárd forinttal nőtt. A teljes 2025-ös rangsor azonban előfizetéses, ezért a lenti táblázat a legutóbbi teljesen nyilvános top 20-at, a BBJ 2024-es adatait közli.

A top 20 táblázat (2024-es nettó árbevétel)

Forrás: BBJ Book of Lists 2025–2026, adatszolgáltató: Coface Hungary (közölve: 2026. január 30.). Az árbevétel millió forintos adatból kerekítve, milliárd forintban. Az ágazati besorolás a szerkesztőség egyszerűsítése.

Ágazati megoszlás: a járműipar és az elektronika dominál

Ha a top 20-at ágazatonként csoportosítod, három nagy blokk rajzolódik ki:

• Járműipar, autóipari elektronika és akkumulátor (10 cég): Audi, Bosch, Samsung SDI, Mercedes-Benz, Cloud Network Technology, Suzuki, Continental, Samsung Zrt., Flextronics, Harman. Ezek együtt nagyjából 14 500 milliárd forint árbevételt adnak, ami a top 20 összesített, mintegy 36 500 milliárdos forgalmának körülbelül 40 százaléka. (A Cloud Network Technology és a Flextronics szerződéses elektronikai gyártó, nem kizárólag autóipari.)
• Energia, olaj és gáz (3 cég): MOL, MVM Energetika, Danubius Erőmű, összesen mintegy 14 700 milliárd forint, ez is a top 20 árbevételének nagyjából 40 százaléka. Ez a blokk egyben a legingadozóbb: az energiaárak változása miatt a MOL és az MVM árbevétele évről évre több ezer milliárddal is elmozdulhat.
• Kereskedelem és fogyasztói szolgáltatás (5 cég): Lidl, SPAR, Országos Dohányboltellátó, Szerencsejáték, Magyar Telekom.

A vegyipart a BorsodChem, a gyógyszeripart a Richter Gedeon képviseli. A járműipari cégek térképét és a beszállítói láncot a magyar autóiparról szóló áttekintésünk részletezi, az akkumulátoros szereplőket pedig az akkumulátorgyárakról szóló cikkünk.

A KSH 2026-ban közölt vállalati koncentrációs elemzése a teljes vállalati szektorra is hasonló képet ad: 2024-ben országosan a nagykereskedelemben keletkezett az összes árbevétel 15,6 százaléka, ezt a kiskereskedelem (9,6 százalék) és a közúti járművek gyártása (7,2 százalék) követte. Az élelmiszer-kereskedelem szereplőiről külön cikkben írtunk: kik uralják a magyar kiskereskedelmet.

Külföldi és hazai tulajdon a top 20-ban

A top 20 többsége külföldi anyavállalat magyarországi leánycége. A hazai irányítású cégek köre szűk:

• MOL: tőzsdén jegyzett, magyar központú olajtársaság.
• MVM Energetika és Szerencsejáték: állami tulajdonban.
• Richter Gedeon: tőzsdén jegyzett, magyar központú gyógyszergyár.
• Országos Dohányboltellátó: többségi tulajdonosa a HVG szerint magyar magánszemélyekhez és két hódmezővásárhelyi vagyonkezelő alapítványhoz köthető Tabán Trafik Zrt., 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-n keresztül a British American Tobacco.

A többi cég, köztük minden jármű- és elektronikai gyártó, valamint a két élelmiszerlánc, külföldi csoport része. A Danubius Erőmű Kft. a gönyűi gázerőművet üzemelteti; 2024-ben még a német Uniper csoporthoz tartozott, 2025 januárja óta a francia Veolia tulajdona. A súlyokat nézve a kép kiegyensúlyozottabb, mint a darabszám alapján: a MOL és az MVM együtt a top 20 árbevételének több mint harmadát adja, így a hazai irányítású cégek forgalma a top 20 összesített árbevételének körülbelül 46 százaléka.

A KSH ágazati adatai szerint a feldolgozóipar legnagyobb ágazataiban még erősebb a külföldi súly: a közúti járművek, a villamos berendezések és a számítógépek gyártásában a külföldi irányítású cégek az ágazati árbevétel több mint 90 százalékát adják. A külföldi cégek részesedése 2010 és 2024 között egyedül az energiaiparban csökkent jelentősen, a tulajdonosi szerkezet átrendeződése miatt.

A nagyvállalatok súlya területileg is egyenetlen. A KSH szerint 2024-ben Heves és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb az árbevétel-koncentráció: ott az öt legnagyobb vállalat adta a vármegye teljes vállalati árbevételének több mint 40 százalékát. Győr-Moson-Sopronban ez elsősorban az Audi Hungaria súlyát tükrözi, ami azt is jelenti, hogy egy-egy nagy gyár termelési döntése az egész megye gazdaságát mozgatja. A beszállítói körnek, a helyi szolgáltatóknak és a munkaerőpiacnak ezért érdemes a nagy cégek éves beszámolóit és beruházási bejelentéseit is figyelnie.

Mit mutatnak a 2025-ös adatok?

A 2025-ös üzleti évről eddig csak részadatok nyilvánosak, ezek közül néhány:

• A HVG Top 500 szerint az 500 legnagyobb cég árbevételének egyszerű összege 2025-ben 1,5 százalékkal nőtt; ha kiszűrik azt a 69 leányvállalatot, amelyeknek anyacége konszolidált beszámolót készít és szintén szerepel a listán, a növekedés 0,9 százalék.
• Az Audi Hungaria saját közleménye szerint 2025-ös árbevétele 7 százalékkal, 9,222 milliárd euróra nőtt; a cég 200 756 járművet gyártott.
• Az Országos Dohányboltellátó 2025-ös árbevétele a HVG szerint 1 143,2 milliárd forint volt.
• A Foxconn-csoporthoz tartozó, komáromi Cloud Network Technology Kft. árbevétele a bne IntelliNews szerint 2025-ben mintegy 2 600 milliárd forintra nőtt (2024-ben 1 040,9 milliárd volt), ezzel a MOL és az MVM mögött a harmadik legnagyobb árbevételű magyarországi cég lehet. A pontos számot és helyezést a cég beszámolója, illetve a 2025-ös rangsorok mutatják majd meg.

A 2024-es évről a Figyelő Top 200 is ad összesítést: a 200 legnagyobb cég együttes árbevétele 79 ezer milliárd forint fölött volt, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a listára kerülés küszöbe pedig 93,8 milliárd forint volt. A HVG Top 500 2024-re mintegy 108 ezer milliárd forint összesített árbevételt számolt, ami a csoporton belüli átfedések kiszűrése után körülbelül 92 ezer milliárd.

Mire figyelj, ha a rangsort üzleti döntéshez használod?

1. Év: a rangsorok mindig egy-két évvel korábbi beszámolókból készülnek; 2026 őszén a 2025-ös év a legfrissebb.
2. Egyedi vagy konszolidált adat: a MOL és az MVM csoportszintű és leánycég-szintű adata akár ezermilliárdokkal is eltérhet.
3. Árbevétel és nyereség: az árbevétel nagysága nem mond semmit a jövedelmezőségről; egy energiacégnél az árbevétel főleg az árak függvénye.
4. Forrás: egy konkrét cég adatát az e-beszamolo.im.gov.hu oldalon közzétett beszámolóból tudod ellenőrizni.
5. Ágazati kontextus: egy beszállítónak vagy partnernek nem elég a rangsorbeli hely; azt is érdemes megnézni, hogy a cég árbevétele nőtt vagy csökkent, mert a járműiparban 2024-ben több nagy szereplőnél visszaesés volt.

További céges és piaci elemzéseket a Cégek és piacok rovatban találsz.