Fenntarthatósági jelentés (ESG) kis- és középcégeknek: kit érint, mit kell tenni?

2026 novemberében egy tipikus magyar kis- vagy középcégnek sem az uniós CSRD, sem a magyar ESG-törvény alapján nem kell fenntarthatósági jelentést készítenie. Az ESG-adatkérés ennek ellenére megérkezik: a nagy vevők, a bankok és a közbeszerzések felől. A kérdés tehát nem az, hogy írsz-e jelentést, hanem hogy milyen adatot kérhetnek tőled, és mit érdemes előre összerakni.

Mi változott 2026-ban az uniós szabályokban?

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive, a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv) eredetileg lépcsőzetesen vonta volna be a nagyvállalatokat, majd a tőzsdén jegyzett kkv-kat is. Ezt két lépésben írták át. 2025 áprilisában az úgynevezett stop-the-clock („megállított óra”) irányelv két évvel elhalasztotta a második és harmadik hullám kezdetét. Magyarországon a számviteli törvényt módosító 2025. évi LIV. törvény ennek megfelelően a nem közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok első kötelező üzleti évét 2025-ről 2027-re, a közérdeklődésre számot tartó kkv-két 2026-ról 2028-ra tolta.

A második lépés a tartalmi módosítás, az Omnibus I-csomag. A Tanács 2026. február 24-én fogadta el, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2026. február 26-án jelent meg (EU) 2026/470 számon, és 2026. március 18-án lépett hatályba. A legfontosabb változások:

Az átvilágítási irányelv (CSDDD) köre is szűkült: az 5000 főnél többet foglalkoztató és 1,5 milliárd eurónál nagyobb árbevételű cégekre vonatkozik, a tagállami átültetés határideje 2028. július 26. A jelentés tartalmát adó európai standardokat (ESRS) is egyszerűsítették: az EFRAG 2025 decemberi tervezete a kötelező adatpontok számát 61 százalékkal csökkentette, az egyszerűsített ESRS-t pedig a Bizottság 2026. július 3-án fogadta el felhatalmazáson alapuló rendeletként.

A magyar átültetés folyamatban van: a 2026 őszén benyújtott T/927. számú adócsomag-javaslat a számviteli törvény 95/E. § (1) bekezdését úgy módosítaná, hogy fenntarthatósági jelentést csak az a cég készítsen, amelynek nettó árbevétele meghaladja a 180 milliárd forintot és átlagos létszáma az 1000 főt. A javaslat a beszállítók védelmére „védett vállalkozó” fogalmat is bevezetne. A végleges szöveget a kihirdetés után érdemes ellenőrizni.

A magyar ESG-törvény: kire vonatkozik?

A CSRD mellett Magyarországon külön törvény is van: a 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és a vállalati ESG-jelentéstétel keretrendszeréről. Ennek 1. § (1) bekezdése szerint két kör kötelezett:

• közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok, ha két egymást követő évben a három mutatóból (10 milliárd forint mérlegfőösszeg, 20 milliárd forint nettó árbevétel, 500 fő átlagos létszám) legalább kettőt meghaladnak;
• a törvény 1. mellékletében felsorolt ágazatok (TEÁOR-alapon: többek között feldolgozóipar, energia, kereskedelem, szállítás, távközlés, pénzügyi szolgáltatás) nagyvállalatai, ha éves nettó árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot és átlagos létszámuk az 500 főt.

Az átmeneti szabályok (54. §) jelentősen enyhítik a terheket: a 2024–2026-os üzleti évekről szóló ESG-jelentést nem kell megküldeni az SZTFH-nak (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága), és nem kell a honlapon közzétenni, a lényegességi elvet sem kötelező alkalmazni. A közbeszerzésekben a 2026-os üzleti évről szóló jelentés a 2027. augusztus 31. után indított eljárásokban vehető először figyelembe. Hogy mely hazai cégek esnek ekkora méretkategóriába, arról a legnagyobb magyar cégek listája ad képet.

Miért érint mégis a kkv-t?

A magyar törvény a kötelezett cégektől elvárja, hogy a közvetlen szállítóiktól nyilatkozatot kérjenek az ESG-kockázatokról (13. § f) pont), és hogy a szállítókiválasztásnál társadalmi és környezeti szempontokat érvényesítsenek (19. §). A kkv-kat ugyanakkor védi az 54. § (5)–(6): 2027. június 30-ig mikro- és kisvállalkozástól ESG-adat nem kérhető, és sem ezek, sem a középvállalkozások nem vállalhatnak ilyen adatszolgáltatást szerződésben vagy nyilatkozatban. Ha egy középvállalkozásnak állami ESG-minősítése van, a kérelmező a beszállítói kérdőív helyett azt köteles elfogadni (27. § (4a)–(4b)).

Az adatkérés más csatornákon is megjelenik:

• Külföldi nagyvevők: az uniós CSRD hatálya alá eső anyavállalatok a saját értékláncukról jelentenek, és ehhez a beszállítóktól kérnek adatot. Az Omnibus I szerint az 1000 fő alatti „védett vállalkozásoktól” legfeljebb a VSME-alapú önkéntes standard adatkörét kérhetik, a beszállító nyilatkozatára támaszkodhatnak, és az ezt megkerülő szerződési kikötések nem kötelezőek.
• Bankok: a hitelintézetek saját kockázatkezelésük miatt kérnek energia- és kibocsátási adatot, főleg beruházási hitelnél.
• Közbeszerzés: az ESG-jelentés a 2027 utáni eljárásokban értékelési szempont lehet a kötelezett ajánlattevőknél.

VSME: az önkéntes kkv-standard

A VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for SMEs) az EFRAG által kidolgozott, kifejezetten nem tőzsdei kis- és középcégeknek szóló önkéntes jelentési minta. Az Európai Bizottság a 2025. július 30-i (EU) 2025/1710 ajánlásban tette közzé (a Hivatalos Lapban 2025. augusztus 5-én jelent meg), és arra kérte a nagyvállalatokat és a pénzügyi intézményeket, hogy adatkéréseiket lehetőleg erre szűkítsék. Az Omnibus I előírta, hogy a Bizottság a VSME-re épülő önkéntes standardot felhatalmazáson alapuló jogi aktusban is elfogadja. Ez 2026. július 3-án megtörtént (Voluntary Standard, VS): a rendelet a Parlament és a Tanács kifogásolási ideje után, a kihirdetéssel lép hatályba, átültetést nem igényel, és ez az értéklánc-adatkérés felső határa.

A VSME két modulból áll: egy alapmodulból (a mikrovállalkozásoknak ez a célzott szint, a többieknek a minimum), amely a legtöbb beszállítói kérdést lefedi, és egy átfogó modulból, amelyet akkor érdemes kitölteni, ha bank vagy nagyvevő részletesebb adatot kér. Tipikus adatkörök:

Az energiaadat egyben költségadat is: aki rendszeresen méri, a céges energiaszerződés újratárgyalásánál is jobb helyzetből indul.

Gyakorlati lépések kis- és középcégeknek

1. Tisztázd a státuszodat. Nézd meg a létszámot, az árbevételt és a TEÁOR-főtevékenységet a két előző üzleti évre: kötelezett vagy-e a magyar törvény szerint, és része vagy-e kötelezett csoportnak.
2. Térképezd fel, ki kér adatot. Listázd azokat a vevőket, bankokat, amelyek ESG-kérdőívet küldtek vagy küldhetnek.
3. Építs egyszerű adatbázist. Havi energia-, üzemanyag-, víz- és hulladékadatok, alap HR-mutatók egy táblázatban, évente lezárva.
4. Készíts VSME-alapú válaszcsomagot. Egyszer töltsd ki az alapmodult, és ezt küldd minden kérdőívre, ahelyett hogy mindegyikre külön dolgoznál.
5. Nézd át a szerződéseket. Ha egy kötelezett vevő a jogszabályi kereten túli adatot vagy auditot kér, hivatkozhatsz az ESG tv. 54. §-ára, illetve az uniós értéklánc-korlátra.
6. Vigyázz a kommunikációval. Amit a honlapon vagy ajánlatban fenntarthatóságról állítasz, azt adattal kell tudnod alátámasztani; erről a greenwashing-szabályokról szóló cikkünk szól.

A cégeket érintő szabályozási változásokról a Cégek és piacok rovatban írunk. Az irányelv szövege az EUR-Lexen, a magyar törvény a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

A szabályok 2026 novemberi állapotot tükröznek; konkrét ügyben kérd jogász véleményét.