A magyar távközlési piac: Telekom, One, Yettel – ki mekkora?

A magyar távközlési piacot három nagy szolgáltató uralja: a Magyar Telekom minden fő szegmensben vezet, a One a 2025-ös fúziók után egyértelműen második, a Yettel a mobilpiacon harmadik, a vezetékes piacon pedig új belépő. Az alábbi számok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025. IV. negyedéves adataiból származnak, ahol mást nem jelzünk.

Ki mekkora a mobilpiacon?

Az NMHH Mobilpiaci Jelentése szerint a három nagy hálózatos szolgáltatóhoz tartozik a hívást forgalmazó előfizetések 99 százaléka. A részesedés attól is függ, mit mérünk: előfizetésszámot vagy forgalmat.

A One részesedése a mobilinternet-előfizetéseknél a 2022-es 27 százalékról 30 százalékra nőtt, a Yettelé 27-ről 25-re csökkent. Az NMHH szerint ehhez az utolsó évben a One–DIGI fúzió is hozzájárult: a DIGI 2023-tól nem értékesített új mobilelőfizetést, ügyfeleit a One hálózatán szolgálta ki, 2025 negyedik negyedévétől pedig az átszerződött DIGI-előfizetések már One-előfizetésként szerepelnek. A negyedik helyre a Netfone lépett, amely szintén a One tulajdonosi köréhez került, és 100 ezret meghaladó előfizetésszámmal messze elmarad a nagyoktól.

Céges szempontból a legérdekesebb a szegmensbontás. A nem lakossági előfizetéses (postpaid) szegmensben 2025-ben a Telekom 42, a Yettel 30, a One 28 százalékot birtokolt: itt tehát a Yettel a második, és az NMHH szerint 2025-ben erősödni is tudott. A lakossági postpaid szegmensben ezzel szemben a One a második (Telekom 46, One 29, Yettel 22 százalék).

A forgalmi adatok a használat intenzitását is mutatják: a mobilinternet-forgalom a 2022. I. negyedévi 234 petabájtról 2025 végére negyedévente 527 petabájtra nőtt, a lakossági postpaid-előfizetések átlagosan havi 24 GB adatot forgalmaznak. A hálózatra csatlakozó több mint 13 millió mobiltelefon és táblagép 56 százaléka képes 5G-re.

Vezetékes piac: internet, telefon, tévé

Az NMHH Helyhez Kötött Piaci Jelentése a 18 legnagyobb (valamelyik piacon legalább tízezer előfizetős) szolgáltató adataira épül, a teljes piac méretét a KSH adataiból becsüli. A KSH szerint 2025 végén 3 millió 685 ezer helyhez kötött internet-hozzáférés működött. A legfontosabb részesedések:

A lakossági internetpiacon a One és a DIGI korábban külön-külön a második és harmadik szereplő volt, egyesülésük a piacvezetőhöz közeli céget hozott létre. A Yettel 2022 közepétől kínál helyhez kötött internetet; az NMHH adataiban 2024 eleje óta szerepel.

Az üzleti ügyfelek sávszélessége elmarad a lakossági piacétól: 2025 végén a lakossági előfizetések 92 százaléka, az üzletieknek csak 76 százaléka volt 100 Mbps-nál gyorsabb névleges sebességű. A garantált sebesség (amit a szolgáltató minimumként vállal) még nagyobb különbséget mutat: az üzleti előfizetők 14 százaléka legfeljebb 2 Mbps garantált sebességet kap. Közben fogy a tévé: 2025 második félévében a lakossági internet-hozzáférések száma már 30 ezerrel meghaladta a tévéelőfizetésekét.

Hogyan lett a Vodafone-ból és a DIGI-ből One?

Az átalakulás több lépésben zajlott. 2023. január 31-én a 4iG (az Antenna Hungárián keresztül 51 százalékban) és az állami Corvinus Zrt. (49 százalékban) lezárta a Vodafone Magyarország megvásárlását. 2025. január 1-jétől a Vodafone Magyarország Zrt. One Magyarország Zrt. néven működik, és a 4iG lakossági és kisvállalati szolgáltatásai, köztük a DIGI-é, One márkanév alatt futnak; a vállalati szolgáltatásokat One Solutions almárka viszi. 2025 májusában a Corvinus 29,5 százalékos One-részesedését a 4iG Távközlési Holdingba vitte be, amely így a One egyedüli közvetlen tulajdonosa lett; közvetetten a 4iG 62,1, a Corvinus 37,9 százalékban tulajdonos. 2025. október 1-jén a DIGI, az Invitech és az AH Média jogilag is beolvadt a One Magyarország Zrt.-be; az NMHH statisztikájában 2025 negyedik negyedévétől az Antenna Hungária és a Canal+ szolgáltatásai is a One-nál jelennek meg.

A márkaváltásról korábban hírben is beszámoltunk: véget ér egy korszak, búcsúzik a DIGI, az AH Média és az Invitech. Egy ilyen átnevezés kommunikációs oldaláról a rebranding-kommunikációról szóló cikkünk szól.

A Yettel tulajdonosai és a hálózatmegosztási terv

A Telenor Magyarország 2022 márciusától Yettel néven működik. A Yettel az e& PPF Telecom Group tagja, amely az emírségekbeli e& és a cseh PPF közös vállalata. A magyar állam 2023 márciusában közvetett, 25 százalékos részesedést szerzett benne, de 2023. december 19-én megállapodott ennek eladásáról a PPF-csoportnak.

2026. február 19-én a 4iG és az e& PPF Telecom Group nem kötelező érvényű előzetes megállapodást jelentett be. Eszerint a 4iG legfeljebb 49 százalékot szerezne a Yettel-csoport mobil-toronyinfrastruktúráját üzemeltető CETIN Hungaryben, az e& PPF pedig mintegy 38 százalékot a 4iG vezetékes infrastruktúra-cégében, a 2Connectben. A terv szerint a Yettel 2026 második felétől a 2Connect hálózatán léphetne be szélesebben a vezetékes piacra, a One pedig 2028-tól a CETIN mobilinfrastruktúráját használná. A zárás feltétele az átvilágítás, a végleges szerződések aláírása, valamint a részvényesi és hatósági jóváhagyások; a felek 2027 elejére várják. Végleges szerződés aláírásáról 2026 novemberéig nem jelent meg nyilvános közlemény. Ha az ügylet megvalósul, a hálózati szinten két nagy csoport közötti együttműködés átrajzolhatja a versenyt.

Árak és szabályozás

A magyar előfizetői szerződések évek óta tartalmaznak inflációkövető díjkorrekciót: a szolgáltató az előző évi, a KSH által közölt fogyasztóiár-változással emelheti a havidíjat. 2025-ben a kormány nyomására mindhárom nagy szolgáltató lemondott a tervezett emelésről, a Telekom és a One 2026. július 1-ig, a Yettel 2026. május 1-ig vállalt árstopot (a Yettel ezt kedvezménnyel oldotta meg). Ez önkéntes vállalás volt, nem jogszabályi tilalom.

2026-ban mindhárom szolgáltató 4,4 százalékos, a 2025-ös KSH-inflációnak megfelelő emelést alkalmaz. A Telekomnál július 1-jétől a 2025. december 31. előtt kötött lakossági és üzleti mobil- és vezetékes havidíjak érintettek; a One szeptember 1-jétől a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági, flotta- és kisvállalati csomagokra emel; a Yettel július 1-jétől a lakossági díjcsomagokra.

Mit jelent ez a céges ügyfeleknek?

• Erős koncentráció: a mobilpiacon és a vezetékes telefonpiacon gyakorlatilag két-három szereplő közül lehet választani, az üzleti internetpiacon a Telekom fele-fele arányban áll a többiekkel szemben.
• Szerződéses árkockázat: a flotta- és üzleti szerződések inflációkövető záradéka minden évben emelést hozhat. Tárgyaláskor érdemes rákérdezni, mire vonatkozik, és van-e felső határa.
• Garantált sebesség: az üzleti előfizetők jelentős részénél a vállalt minimumsebesség alacsony; a szerződésben a garantált, nem a névleges értéket nézd.
• Változó piacszerkezet: a 4iG–e& PPF hálózati megállapodás és a Yettel vezetékes terjeszkedése 2026–2028-ban új ajánlatokat hozhat, ezért a hosszú hűségidőt érdemes mérlegelni.

A hazai nagyvállalatok méretéről a legnagyobb magyar cégek listája, további tech-témákról a Tech és IT rovat ad áttekintést. Az adatok forrása az NMHH piaci jelentései.